Köszönöm,hogy elolvastátok és a véleményt is.Üdv:Attila

Előzmény

Válasz

Kedves Attila! Nagyon szép versedhez gratulálok!
Köszönjük szépen,hogy megosztottad velünk.
Udv.Melinda

Előzmény

Válasz

Nagyon szép gondolatokat olvastam a verseidben kedves Attila.
Sok olyan gondolat, ami napjainkban, és életünkben foglalkoztat bennünket.

Napjainkban talán arra gondolunk sokat, hogy jöjjön végre a várva várt tavasz.További verseidben pedig a szeretetről, és a a szebb életrol olvashatunk."Ha gyakrabban beszélnénk egymással,nem foglalkoznánk mindíg mással,ha egymás kezét fognánk,nem egymás nyakát,sokkal szebb életünk lenne és szebb lenne a világ"
A szeretet, mely igazából az életünk értelme.Megtisztulás és a megbocsátás felemeli a lelket és békességgel tölti be.

Megtiszteltél bennünket a verseiddel kedves Attila.

Köszönjük szépen.

Előzmény

Válasz

Saját versem:
Tavasszal...

Tavasszal mikor a gyöngyvirág nyílik,sok embernek nem,vagy nem jó ajtó nyílik.
Mikor nézed a virágot,ne csak nézd,lásd is a világot.
Benne lakó vagy,igazi ember,sok jóval,de tele reményekkel,küzdelemmel.

A virág is küzd,hogy föld fölé kerüljön,szirmot bontson,növekedjen,szépüljön.
Akadály ott is van,ág,hant,meg bokor,téged sem térítsen el semmi utadról.

Illatos gyöngyvirág,csodálatos évek,ha tavasz van,vége van a télnek.
Változz hát te is tavasszal újra,nyisd meg elmédet,újra és újra.
Fogadd be a jót és a szépet,hiszen tudod,tavasszal a természet is éled.

Ne legyél szomorú,vége van a télnek,ha akarod a szép emlékek is vissza térnek.
Nincs akadály csak akarni kell,az emberi tudás,akarat,legyőzhetetlen.
Jöjjön zivatar,vagy essen a hó,semmi ne térítsen el járt utadról.

Ha változtatni akarsz,jól gondold meg,hogy a járt utat miért adod fel.
Járt utat,járatlanért ne add fel soha,a cél amit kitűztés,elrepít majd oda.

Válasz

Köszönöm szépen,kedves Melinda....

Előzmény

Válasz

Nagyon szep a versed!Koszonom,hogy elolvashattam.
Udv.Melinda

Előzmény

Válasz

Saját versem:
Miért nem

Kérdem én,miért nem beszélgetünk,hiszen emberek vagyunk,egy helyen születtünk.
Mindketten anyától jöttünk a világra,igaz egyikünk sem kéredzkedett rossz világba.

Az,hogy ilyen a világ nem rajtunk múlik,hisz még gyerekek vagyunk,bízunk benne,hogy a sok rossz egyszer majd elmúlik.
Nem lessz majd felhő az égen,nap süt ránk,megigérem.

Gyereknek lenni jó,van sok játék,meg hintaló,nincs olyan ki gyermekét nem szereti,még akkor sem ha nem mindíg kényezteti.

Majd ha felnövünk lesz bajunk elég,igaz,messze van még a messzeség.
Tervünk is van a jóra,nem hallgatunk a megalkuvókra.
Tervezzük meg a jobb életet,de egymásra nem dobjunk sem sarat,sem követ.

Ha gyakrabban beszélnénk egymással,nem foglalkoznánk mindíg mással,ha egymás kezét fognánk,nem egymás nyakát,sokkal szebb életünk lenne és szebb lenne a világ.

Válasz

Írta:Szabó Attila
Hiába vártalak
Hol fák lombja földig hajol,hol valaki vár szótlanul,hol nincs más csak ábrándozás,kérdem én,hol lakik az igazság?
Susogó fák,fehér galambok,porban hulló szép ábrándok,te hol voltál és én hol vagyok.

Kérdem én hol voltál mikor vártalak,mikor beteg voltál melletted virasztottak?Szótlanul ültem a szobában,sóhajtoztam a magányban.
Hiába vártalak,te nem adtál jelet,vagy csak úgy hiszem,hogy játszik velem a képzelet?

Nyíllik az ajtó,gyertya fénye pislákol ledhet hogy te jössz és elmúlik a rémálom?
De az ajtó zárva marad,gyertya fénye állva marad,nem jöttél hiába cártalak,az ágyad a lelkem is üres maradt.

Hol jársz kit annyira várok,hiszen te vagy az én világom,gúzsba kötött fáradt testel,kialvatlan vörös szemmel,lépted hangját figyelem,kezem szívemre teszem,fohászkodom a jó istenhez segíts neki,hogy haza érhessen.

Gyertya fénye kialszik,fáradt szemem lecsukódik,te nem jöttél,hiába vártalak,csak a szép emlék,a magány és az ábránd maradt.

Válasz