Ki vagyok én, hogy azt mondom, tudom, mi a boldog élet titka?! 

A félreértések elkerülése végett nem kívánom azt a benyomást kelteni, hogy tudok mindent, én vagyok a nagy mester, s hogy ha beveszed a méregdrága boldogság pirulámat, egy csapásra helyrejön az életed, bármi is volt a gondod. 
Nem, nem ígérek ilyet. Csak azt tudom mondani, hogy mi az, ami számomra segítséget nyújt, ha bánatos vagyok. 
A "titok" rendkívül egyszerű: tudatosan koncentrálok, s az okokat keresem. Minden porcikámmal tudatában kell lennem annak, hogy most éppen nincs jó kedvem, s ez bizony kihat az élet más területeire, s a környezetemre is. 

Mindezt a következő lépésekben szoktam tenni: 

1. Tudatosítom magamban, hogy most pl. szomorú vagyok. 
Bármennyire is röhejesen hangzik, ez az első lépés az egyik legfontosabb. 
2. Megkeresem az okokat. Belenézek a szívembe, s megvizsgálom, miért vagyok szomorú. Fontos lépés, hogy tisztában legyünk az okokkal. Lehet, hogy nem tudjuk elsőre konkrétan meghatározni, akkor kicsit vissza kell menni az időben. Mikor változott meg a hangulatunk, mi váltotta ki, s innentől már azt kutatjuk, hogy ami kiváltotta, miért gyakorolta ránk ezt a hatást. 
Mire ennek a végére érünk jó eséllyel már kezd feloldódni (vagy éppen felerősödni - jellegétől függően) szomorúságunk. Bármelyiket is tapasztaljuk, már csak egy lépés van hátra: 
3. valami olyanra gondolunk, ami mindentől és mindenkitől függetlenül boldogsággal tölt el. 
Ehhez azonban korábban már el kellett raktározzunk kellemes emlékeket vagy éppen álmokat, vágyakat, melyek boldogsággal töltenek el. Nagyon fontos, hogy az elraktározáskor is minden sejtünkkel átéljük azt a pillanatot, s ugyanezt tegyük a gondolat felidézésekor is. 
Úgy kell rágondoljunk arra a megtörtént vagy vágyott eseményre, hogy önkéntelenül is mosolyra gördüljön a szánk. :) Akkor végezted jól a "feladatot", ha ez erőlködés nélkül így történt. 
A nagy kérdés már csak az, hogy mi legyen ez a gondolat... Javaslom, hogy ne vagy ne csak konkrét személyekhez kötődő gondolatot raktározzunk el, hiszen előfordulhat, hogy éppen az adott személy miatt vagyunk szomorúak. 

Ne feledd, minden napod úgy alakul, ahogyan alakítod. Jogodban áll a gázra vagy a fékre lépni. A sorsszerű elemekben is sokkal nagyobb a szabadságod, mint elődeidnek volt, így ha nem vagy elégedett az életeddel, csak magadat okolhatod. Mindig van lehetőség a változtatásra! 
Mi a titka a boldog életnek? Élj meg minden egyes pillanatot tudatosan! A boldogságot és a boldogtalanságot egyaránt. Hiszen a kettő nem létezik egymás nélkül. Ha életünk minden pillanata boldog lenne, akkor nem lennénk boldogok, hiszen nem lenne mihez viszonyítsunk. Boldogság nem létezik szomorú pillanatok nélkül. Ezt szem előtt tartva keresd az értelmet minden egyes pillanatban, s ne sorscsapásként tekints az egyes kellemetlen történésekre, hanem olyan leckékként, melyek előre viszik az életed, s lelki fejlődésed szolgálják. 
Senkit sem hibáztathatsz, ha elégedetlen vagy az életeddel, sem a szüleid, sem a társadalom, senki sem tehet róla rajtad kívül. Bármilyen hihetetlen, de Te választottad ezeket a körülményeket, és szándékosan azért születtél le ide, mert tisztában voltál azzal, hogy ezekre a nehézségekre lesz szükséged ahhoz, hogy feladatodat, amiért erre a bolygóra érkeztél, teljesíteni tudd. 
Ha nem látod az alagút végét, csak gondolj erre: sosem állítanak olyan próbatételek elé, amelyeket ne lennél képes megoldani! Problémák nem léteznek, csak megoldandó feladatok! Alakítsd át gondolkodásmódodat eszerint, s meglátod, sokkal könnyebben fogod kezelni az akadályokat. 
Van otthon egy hűtőmágnesem, amely mindig eszembe juttatja a boldog élet titkát, s ez így szól: a percet lásd meg, míg el nem repül!