Ma van a magyar nyelv napja!
A Magyar Országgyűlés 2011. szeptember 26-án egyhangú szavazással fogadta el azt az országgyűlési határozatot, amelynek értelmében november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánította. 1844-ben ugyanis e napon fogadták el a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvényt.
Mit mondanak nyelvünkről a külföldiek?
1480: MARCIO GALEOTTI, a Mátyás udvarába szakadt tudós humanista csodálkozva jegyzi meg: "A magyarok, akár urak, akár parasztok, mindnyájan egyazon szavakkal élnek."
1609: POLANUS AMANDUS, a Baselben élő kései humanista írja szenczi Molnár Albertnek nyelvtana megjelenésekor "Akadtak, akik kétségbevonták, hogy a zabolátlan magyar nyelvet nyelvtani szabályokba lehetne foglalni. Te azonban kiváló munkáddal alaposan megcáfoltad őket."
1790:JOHANN GOTTFRIED HERDER elismeri, hogy nagy kincs a magyar nyelv. "Van a népnek kedvesebb valamije, mint a nyelve? Benne él egész gondolatvilága, múltja története, hite, életalapja, egész szíve, lelke."
1817: GIUSEPPE MEZZOFANTI bíboros, aki 58 nyelvet értett s beszélt, többek között kitünően magyarul is (négy nyelvjárásban), Bolognában ékes magyar beszéddel fogadta József magyar nádort. Ő mondta Frankl Ágoston cseh nyelvésznek: "Tudják-e, melyik az a nyelv, amelyet konstruktív képessége és ritmusának harmóniája miatt az összes többi elé, a göröggel és a latinnal egy sorba helyeztek? A magyar! Az új magyar költők versét ismerem, amelyeknek dallamossága teljesen magával ragadott. Kísérjék figyelemmel a jövő történetét és a költői géniusz oly hirtelen fellendülésének lesznek tanúi, amely teljesen igazolja jóslatomat. Úgy látszik, a magyarok maguk sem tudják, hogy nyelvük milyen kincset rejt magában." Mezzofanti bíboros 1832-től a Magyar Tudományos Akadémia kültagja volt.
1820: JAKAB GRIMM, a történeti hangfejlődés törvényszerűségeinek felismerője, az első német tudományos nyelvtan megalkotója kijelentette, hogy a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet.
1840: VILHELM SCHOTT kiváló német tudós: A magyar nyelvben olyan üde, gyermeki természetszemlélet él, hogy előre nem is sejthető fejlődés csírái rejtőznek benne. Sok szép lágy mássalhangzója van. Magánhangzóit tisztábban ejti, mint a német. Egyaránt képes velős rövidségre és hatásos szónoki nyitottságra, szóval a próza minden nemére. Összhangzatos felépítése, csengő rímei, kifejezésbeli gazdagsága és zengő hangjai viszont kiválóan alkalmassá teszik, mint a tapasztalat is igazolja, a költészet minden ágára.
1840: N. ERBESBERG világhírű bécsi tanár: "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság, és emellett szorgosan került minden közönségest, kiejtésbeli nehézséget és szabálytalanságot."
1848: N. SIMPSON "Levelek a Duna mellől" cikksorozatában így számol be a márciusi napok mámoros hangulatából a magyar nyelvről: "A magyar nyelv költői, gazdag, hangulatos... tele van lelkesedéssel, eréllyel, mindennemű költői célra alkalmatos, bátor, s mégis gyöngéd összhangzatos, dallamos és kifejezése tiszta."
1927: JULES ROMAINS , korunk egyik legnagyobb francia költőjének szavai, amikor meglátogatta Magyarországot: "Mivel a magyar nyelvet nem értettem, minden erőmmel azon iparkodtam, hogy megérezzem. Úgy éreztem, hogy csupa erő. Nem ismerek ehhez fogható férfias nyelvet. Szenvedelmesen férfias."
Kommentáld!