Szeretettel köszöntelek a VERSEK-VIRÁGOK-VIDEÓK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
VERSEK-VIRÁGOK-VIDEÓK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a VERSEK-VIRÁGOK-VIDEÓK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
VERSEK-VIRÁGOK-VIDEÓK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a VERSEK-VIRÁGOK-VIDEÓK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
VERSEK-VIRÁGOK-VIDEÓK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a VERSEK-VIRÁGOK-VIDEÓK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
VERSEK-VIRÁGOK-VIDEÓK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A szerelmes fa
Történt egyszer, hogy a fa beleszeretett a kék madárba. Csodálta fenn
az égen, s reménykedett abban, hogy egy nap majd felnő hozzá, s az
ágaira telepedhet. De növekedni nem
mert, félt, hogy a szél kidönti. Így csökevényesen a föld közelében
eresztett ágakat. A kék madár így a magas fák lombjára telepedett, és
észre sem vette a fát.
Sok év múlt el, a fa megöregedett, akárcsak a madár, akinek már nem volt ereje magasra röppenni: megtelepedett hát a fa ágán.
-Miért nem nőttél fel?- kérdezte a kék madár- Akkor sokkal többet lehettünk volna együtt.
-Mert féltem, hogy kidönt a vihar, s így inkább a föld közelében maradtam.
A kék madárka-De hát erre nem jár vihar, csak ritkán. Ha jár is,
észreveszem a magasból, előbb, mint bárki, s szólok neked időben, hogy
összehúzhasd az ágaidat.
A fa erre nem tudott mit mondani.
-De hát nem kellett volna olyan hatalmasra nőnöd, mint ezek, hiszen tetszettél amúgy is. Csak láttam volna, hogy növekszel...
-De ha tetszettem, akkor miért nem szálltál rám?
-Mert féltem, hogy ha olyan alacsonyan szállok, lelőnek a vadászok.
-De hát erre sosem járnak vadászok. Ha rám szálltál volna, azonnal elmondtam volna...
Ebben a percben a kék madár holtan hullt a fa tövébe. A fa siratta egy
darabig, majd gyorsan ráhullajtotta száraz leveleit, hogy eltakarja s
legalább holtában az övé legyen. A fa élt még pár évet, egyetlen
szórakozása az maradt, hogy a fiatal magokat biztatta, hogy nőjenek
magasra.
Ebből az a tanulság, hogy még életünkben érzékeltessük és mondjuk el, hogy szeretünk, mert lehet, hogy mire elmondanánk, addigra már késő lesz.
Ebből az a tanulság, hogy még életünkben érzékeltessük és mondjuk el, hogy szeretünk, mert lehet, hogy mire elmondanánk, addigra már késő lesz.
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!