MIT MOND  A  BIBLIA  A  VILÁGMINDENSÉG  TEREMTŐ ISTENÉRÖL?

Zsolt .19, 2-7. Az egek beszélik Isten dicsőségét,és kezeinek munkáját hirdeti az égboltozat. Nap napnak mond beszédet,éj éjnek ad jelentést. Nem olyan szó,sem olyan beszéd,melynek hangja nem hallható: Szózatuk kihat az egéssz földre,és a világ végére az ő mondásuk. A napnak csinált bennük sátort. Olyan ez mint egy vőlegény,aki az ő ágyasházábol jön ki,örvend

mint egy hős hogy futhatja a pályát.Kijövetele az ég egyik szélétöl, s forgása a másik széléig,és nincs semmi ami elrejtőzhetne hevétöl.”

Jer. 10.-12. „Az Úr igaz Isten,élő Isten és örökkévaló Király…Ő teremtette az földet az ő erejével, Ő alkotta a világot az ő bölcseségével,ő terjesztette ki az egeket az ő értelmével….Az istenek akik az eget és a földet nem alkották,el fognak veszni e földröl,az ég alol.”

Ésa. 40,26-31. „Emeljétek föl a magasba a szemeiteket és lássátok meg,ki teremtette azokat?.. Miért mondod…Elrejtetett az én utam az Úrtol,és ügyemmel nem gondol Isten?! Hát nem tudod é és nem hallottad é,hogy örökkévaló Isten az Úr,aki teremtette a föld határait,? Nem fárad  és nem lankad el végére mehetetlen bölcsessége. Erőt ad a megfáradottnak,és az erőtlen erejét megsokasítja.Elfáradnak az ifjak, és meglankadnak, megtántorodnak a legkülömbek is. De akik az Úrban bíznak,erejük megújul,szárnyra kelnek mint a saskeselyűk, futnak és nem lankadnak meg,járnak és nem fáradnak el.”

  A Biblia egy többezer éves mű,és szerzője az örökkévaló Isten. Ő adhat egyedül bölcs értelmes felvilágosítást  földünk eredetéröl. A bünös ember ellene fordult Teremtőjének ezért nem is csoda, a sok sok találgatás,ugynevezett tudományos bizonygatás az ellenkezőjének, mint amit a Biblia álít,a teremtésröl és a Teremtőröl.  Csodálkozással tekinthetünk a zsoltáríró Dávid kijelentésére, aki már 3000-éve jövendölt erröl,az emberi hitetlenség elmélyüléséröl:

„Zsolt.14. 1-2. „Azt mondja a balgatag az ő szivében: Nincs Isten! Megromlottak utálatosságot cselekedtek,nincs aki jót cselekedjék. Az Úr letekint az emberek fiaira, a mennyböl,hogy meglássa: ha van é értelmes Istent kereső? „ Vajon miért ilyen kemény szavakkal ítéli el Isten a hitetlenséget? Azért mert a Teremtő beleplántálta,beírta génjeinkbe a Mennyei családhoz való tartozásunkat,és ahhoz hogy elfogadjuk az ellenkezőjét,az embernek erőszakot kell alkalmaznia a lelkismeretén. Ezért írja Dávid: „Azt mondja a balgatag a szivében:Nincs Isten!”

A következőket Selye János „Életünk és a stress”cimű művéböl idézzük,aki mélyen gondolkodó volt e tekintetben:

„Nincs egyetlen érző embere sem,aki ha a felhőtlen égboltra tekint,meg ne kérdezné önmagátol: mi a rendeltetése a csillogó égitesteknek,és mi az ami a világmindenség rendjét megszabja? Ugyanezt a kérdés támad bennünk,ha az emberi testbe helyezett liliputi világmindenséget kémleljük,vagy akár csak azt a titkokat firtató emberi szempárt amely minduntalan összefüggéseket keres e két világ között. Ha a megértés bármely fokárol szemléljük is, a természet megnyilvánulásainak  harmonikus nagyvonalúságát, az emberi érzékelés legnagyszerűbb élményében részesülünk.Aki e nagyság egyetlen parányát is megragadja, máris célt ért el. És észreveszi hogy segítséget kapott,amit az élet mindennapjain kamatozathat.Ha tekintetünket a végtelen „Nagyra” szegezzük,hétköznapi gondjaink semmiséggé törpülnek. Van egyfajta nyugalom és béke,amit csak a felsőbb rendűhöz való kapcsolódásunk nyujthat.”

   E   gondolatok után csatlakozzunk Pál apostolhoz aki az Isten bölcsessége elötti parányiságában,alázattal a következőt írta:  /Róma. 11, 33,36. / „Óh Isten,gazdagságának, bölcsességének és tudományának mélysége! Mely igen kikutathatatlanok az ő itéletei,és kinyomozhatatlanok az ő utai! Mert Ő töle, Ő általa,és Ő reá nézve vannak mindenek. Ővé a dicsőség mindörökké.  Ámen.