Adventről röviden                                 
 Az advent szó latin eredetű, jelentése megérkezés (az Úr érkezése), eljövetel. A karácsonyra való előkészület ideje, kezdete pedig András naphoz (november 30.) legközelebb eső vasárnap.
Mint minden ünnephez, az adventhez is tartoznak hagyományok, hiedelmek: régen az ünnep kezdetét harangszó jelezte éjfélkor, a vallásos emberek ilyenkor szigorú böjtöt tartottak.
 Az adventi koszorú  Az adventi színek a rózsaszín és a lila, amely az összeszedettség, a fegyelem és a bűnbánat színe. Eredetileg a lelki megtisztuláshoz segítette hozzá az embereket. A koszorú hagyomány szerint kerek, mert a kerekség az örökkévalóságot jelképezi, bár manapság a modern formák kedvelői négyszög alakúakat is készítenek, vagy vásárolnak. A koszorú alapanyaga az örökzöld növény (fa, hajlékony vessző esetleg szalma, magyal), melyet mohával vagy fenyőágakkal díszítenek, és elengedhetetlenek a szalagok, tobozok, szárított narancs vagy citrom, és persze a 4 gyertya.   Az egyik adventi gyertyagyújtással kapcsolatos mítosz szerint, minden vasárnap, amikor gyertyát gyújtunk, angyalok szállnak a Földre. Ezek az angyalok segítenek minket, hogy eredményes legyen a karácsonyra való várakozás. Ilyenkor a család együtt van és készülődnek az ünnepekre. Karácsonyi zene szól, egyre több és több helyen felkerülnek a kültéri színes égők melyek, ontják magukból színes fényüket.  Angyalok adventkor:- Első vasárnapon négy héttel karácsony előtt kék köpenyben egy angyal száll le közénk, hogy megkeresse azokat az embereket, akik meghallgatják őt.- Második vasárnapon piros palástba öltözött angyal száll alá, egy serleget, hozva magával, hogy abban szeretetet vigyen fel a mennybe.- A harmadik vasárnapon egy fehér angyal jön a mennyből, hogy békét, tiszta szeretetet és boldogságot hozzon az embereknek. Kezében fénysugárral megérint mindenkit, akinek a szíve tiszta.- Negyedik vasárnapon egy angyal lila lepelben lantot pengetve és énekelve járja be a Földet. Ettől az énektől rügyeznek ki tavasszal a magok.           

Adventi koszorú.
Meggyújtás sorrendje:
A koszorú négy gyertyája közül -- a meggyújtás sorrendjében -- az első, a második és a negyedik lila, míg a harmadik, a közelgő ünnepet szimbolizálva: rózsaszín. A negyedik színe a bűnbánat színe, a lila - az adventi felkészülés során ugyanis ugyanúgy önmegtartóztatással, bűnbánattal készülnek a keresztények a közelgő karácsonyra, mint húsvét előtt
Az elvilágiasodott szokások szerint azonban, ma már sokfelé különböző színű gyertyákkal díszítik az adventi koszorút, zöld, sárga, kék, fehér, arany, ezüst, narancssárga és szinte bármilyen színű lehet. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet.[1] A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon.

Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, szeretet, öröm. A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak:

Az advent szó jelentése „eljövetel". A latin „adventus Domini" kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele".[1] A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek" nevezték ezt az időszakot.

     Forrás: internet