Tűz Tamás:Szent István király Jól megjelölte ezt az ezredévet: kereszttel írta rá kemény nevét, mint halhatatlan győzelmi ék. Alapkő lett, de kőnél súlyosabban vetette el az épülő falakban toronyszökkentő, férfias hitét. Amint alázatát mindegyre inkább úrrá emeli roppant erején, a bércre hág s egy országon tekint át, hol hajnalpírban reszket még a fény. Komor felhőkből bomlik ki a kék ég s virrasztva várja népe ébredését a századok szélfútta reggelén. Nem tétován, de biztos mozdulattal lendül előre tervező keze, míg port kavar és szilaj kedvvel nyargal a forró puszták zendülő szele. Bölcs szemmel néz a fényes távlatokba s pillantásával féltőn átkarolja a frissen szántott szűzi földeket. Kegyes jobbjával törvényt ír, keményet, hogy megkösse a rónák vad porát, szőlő teremjen és kenyér, fehérebb s hogy mindenki meglelje otthonát. Áldott szigor, rendet hozó szelídség! Arany szív, mely eltékozolja kincsét, hogy új szívekben ragyogjon tovább! Hát róla zengjen most a lelkes ének! Uram, téged dicsérünk általa, mert ő volt a te választott edényed, apostolod; híved s a föld sava. És ő volt ama bibliai sáfár; kire be jó, hogy éppen rátaláltál, midőn megvirradt napunk hajnala!
Augusztus 20. - Szent István ünnepe "Ím eljött az áldott új nap zengő üdvös ünnepe szent királyunk-Istvánunknak! Míg tart e világ heve, örvendjen, ki őáltala lőn Urunk örököse s érdeméből nyeri vala, hogy a mennynek részese ..." A tartárjárást követő reménységesebb időkben keletkezett, latin nyelvű himnusz-krónikás ének magasztalta így Szent Istvánt.István királyunk sírját 1038. augusztus 20-án - szentté avatásakor - nyitották fel a székesfehérvári bazilikában, s az egyház azóta is ezt a dátumot tartja ünnepként. Mindazonáltal attól fogva, hogy 1818-ban Ferenc császár megengedte Szent István Budán őrzött kézereklyéjének a budai Várhegyen történő ünnepélyes körülhordozását, messze földön híressé váltak a budai István-napok. Ez az esemény terebélyesedett a XVIII. század végén országos méretűvé. Ezeken az ünnepnapokon az ünnepi asztal ékessége volt az új lisztből készült kenyér, s az aratók mulatságát még inkább színesítette a nyáron névnapjukat tartó Istvánok ünnepe is! István király törvényeivel a keresztény tanításokat az állam minden alattvalójára kötelezővé tette. Nevéhez tíz egyházmegye megszervezése kötődik, ezek élén érsek, illetve püspök állt. A keresztény tanítás a királyság legszilárdabb bázisává, a megtelepült társadalom mindennapi életének megtartó erejévé vált. A kitűnő hadviselő és belső ellenfelein győzedelmeskedő, erőskezű uralkodó 1038-ban a történészek becslése szerint 63 éves korában hunyt el. 45 esztendővel később VII. Gergely pápa Istvánt és fiát: Imre herceget, a szentek sorába iktatta. A magyar nép erre az időpontra 1083. augusztus 20-ára évszázadok óta kegyelettel emlékezik. Államalapító Szent István ünnepe, amely a hagyomány szerint egyben az új kenyér napja nemzeti ünnep. Az Országgyűlés döntése értelmében 1991-től augusztus 20-a a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe is.Tűzijáték – az ünnepségek elmaradhatatlan része 2001-ben – a millenniumi év tiszteletére – Budapesten, Miskolcon, Siófokon és Zalaegerszegen is tartottak állami ünnepséget augusztus 20-án. A vidéki helyszíneken fesztiválok, színházi előadások, tűzijáték és utcabál várta az ünneplőket. A tűzijáték minden évben fénypontja az augusztus 20-i rendezvényeknek; a nagyvárosokhoz hasonlóan a falvakban is tartanak rendezvényeket és része a programoknak a tűzijáték is.
Áldott kenyér áldott a kéz, mely a kenyérért dolgozik,áldott, ha trágyát szór, áldott, ha földet szánt, áldott, ha gazt irt, permetez, ha gépeitaz életért vezényli éj-nap hét határt; áldott a kéz, kötélt ha hurkol harmaton,s ha szór szét rend közt hajnalon és vak napon,áldott, ha rendet vág, ha markot ver, ha köt,kévét keresztel, rak kocsit, majd asztagot, áldott, ha csépel, s lesz mag, szalma, pelyva és törek, áldott, ha gépeivel – magát kímélve – megrövidíti ugyanezt;áldott, ha lisztet őröl, korpát és darát, kovászol és dagaszt, keleszt, szakajt, formáz, kenyér, pogácsa, lángos, kifli, kiscipó, kuglóf, fánk, béles, rétes, torta – mind de jó!,áldott a kéz, ha a lángot vezényli, hogyfinomra süljön, s kézbe foghatod; legyen, ki szeg, legyen, ki szel, s mindig legyen mit osztani...legyen kenyér,legyen elég kenyér,legyen mindig elég kenyér,jusson mindenkinek mindig elég kenyér, áldott, ki szeg, áldott, ki szel,áldott, ki ad(ha tettet szemrehányás nem kísér),áldott, ki kérs ki elfogad, s nem fintorogva válogat, és nem fecsérel,áldott, mi úgy lesz részünk, mint a vér, áldott kenyér, mely ezredekre értünk lett a kincs, kenyér, kenyér,legyen fekete, barna vagy fehér, halál, ha nincs, s csak akkor döbbenünk rá, mennyit ér, s áldott a száj, ha megköszönni kész morzsáit is...
Szent István-himnusz István király ünnepénekÖrvendezzünk keresztények.Isten adta e napot,Fel a szívvel magyarok: Szent királyunk, árva néped Hódolattal jő elébed. Légy velünk, légy velünk! Országodról el ne vedd A te áldott jobbkezed.Országunknak építője,Ronthatatlan SzegletkőreÉpítetted e hazát.Krisztus küldte koronád. Szent királyunk, megfogadjuk: Örökséged el nem hagyjuk. Esküszünk, esküszünk: Mindörökké az vezet: Halhatatlan Jobbkezed.Dicsőséges koronádatMáriának felajánltad.Ő vigyáz azóta ránk,Nagyasszonyunk, Szűzanyánk. Szent királyunk, esdve kérünk, Kérd a mennyben most is értünk Máriát, Máriát. Útjavesztett népedet Vigye hozzá szent kezed.Erényeid fénye – lángjaSzétragyogott hétországra.A te áldott nyomodonSzentek földje lett e hon. Szent királyunk felsír hozzád Tépett szívű Magyarország: Légy velünk, légy velünk, Régi, – jámbor népedet Támassza fel szent kezed.Kérjük édes Istenünket,Kinek súlyos karja büntet,Ám ha hozzád fordulunk,Újra védő jó urunk: Szent királyunk érdeméért, Rajtunk tartott szent kezéért Megbocsát, megbocsát S minden régi jót megáld: Szentistváni szép hazát.
Kommentáld!