Szeretettel köszöntelek a VERSEK-VIRÁGOK-VIDEÓK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
VERSEK-VIRÁGOK-VIDEÓK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a VERSEK-VIRÁGOK-VIDEÓK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
VERSEK-VIRÁGOK-VIDEÓK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a VERSEK-VIRÁGOK-VIDEÓK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
VERSEK-VIRÁGOK-VIDEÓK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a VERSEK-VIRÁGOK-VIDEÓK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
VERSEK-VIRÁGOK-VIDEÓK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Utam göröngyös, kezdettől szinte
mindig, Székesfehérvár, 2007. július
Izmom-inam nem bírja már terhem,
lépnék, de
eljutottam ama szintig,
még egy kő, s végleg földre hullik
testem.
Szemem-szám tele az út porával,
szakadt zsákomból
kín, mi kandikál,
pár lépés lenne az áhított hídig,
de
így, esélyem gyertyaként fogy el.
Hajótöröttként számlálom
kincseim:
veszett otthon, hűlt szerelem, fakult remény…
Mert
hűvösével ront rám a magányos est,
latolgatom, mit égessek
ma fel.
Meddő energiám mókuskerékben táncol,
iránytalan
utam most körbe jár,
nélkülem tombol, zihál az
élni-vágy,
mert társtalan heve olykor porig aláz.
Ülök,
bár Demoklesz kardja függ felettem,
gyenge fűszál csak, mit
kezem markolász,
messze a víz, kenyerem már
megettem,
gerincemen égetőn kúszik fel a láz.
Agyamban ezer
gondolat-torzó lármáz,
talajvesztetten nyűgöz
szédület,
ártatlan rabként csörgök láncra verten,
lankadón
amnesztiát követelek…
Lábatlan rohannék látatlan sűrűn
át,
hályoggal átkozott szemem csak múltba lát.
Támasztalan
létem húzom magam után,
konok hajtóerőm elszántságom
csupán…
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!