Szeretettel köszöntelek a VERSEK-VIRÁGOK-VIDEÓK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
        Üdvözlettel,
 
VERSEK-VIRÁGOK-VIDEÓK vezetője      
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a VERSEK-VIRÁGOK-VIDEÓK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
        Üdvözlettel,
 
VERSEK-VIRÁGOK-VIDEÓK vezetője      
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a VERSEK-VIRÁGOK-VIDEÓK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
        Üdvözlettel,
 
VERSEK-VIRÁGOK-VIDEÓK vezetője      
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a VERSEK-VIRÁGOK-VIDEÓK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
        Üdvözlettel,
 
VERSEK-VIRÁGOK-VIDEÓK vezetője      
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Még az út.
Lábamban az út, lelkemben az időpora,
    még nem tudom, hol ér majd az éjszaka,
    illatos pajtában, vagy szagos vánkoson,
    az éj fenségében, talán nővel a vállamon.
    A reggel mindig eljön, soha nem volt rossz,
    ahogy felébredek, az Úrnak ezért hálát adok.
    Mosolygok ha megint esik s nevetek ha fúj,
    még eleddig helyén maradt,  megvárt az út.
    Én mindig megyek,
    de a kavicsok állnak,
    fejem nem le szegem,
    az útjaim megvárnak.
    A lelkem talán tiszta,
    s nézd, kezem is üres,
    nem voltak talán soha 
    felettem fekete fellegek.
    Még nincs vége az öreg föld görbületének,
    a vén fák bólintanak, mintha egyetértenének.
    Ha kedvem van megállok s hallgatom a népet,
    ők kínálnak és kapok, testi s lelki eleséget.
    Az ördögszekér hengergőzve megelőz utamon,
    nevetek rajta, arcomra kiül a sztoikus nyugalom.
    Ki siet, az gyakran egy helyben tapossa a port,
    én már láttam az ördög, az a balga mindig lohol.
    A madarakkal fütyülök,
    tarisznyám, az üres,
    senki nem veheti el
    nem, az emlékeimet.
    Keresztem én viszem,
    gyakran a másokét,
    lábam még nem visz,
    nem irányul hazafelé.
                  2009.05.14.    Rézi.
| 
 | 
 | 
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!