"Három gyertya fénye"

Csendben ült a földön. Előtte virágok, gyertyák régi díszek voltak sorban kirakva. Szerényen, a szemét lesütve igazgatta a kincseit, várta, hogy valaki lehajol hozzá és érdeklődően kézbe vesz egyet-kettőt a kiállított darabok közül. De nem így történt. Az emberek siettek, ki-ki a maga ügyében rohant előre, talán nem is látták őt. Rongyos, szakadt ruhájában, küzdve a hideggel és az éhséggel ült ott egész nap. Csak ő és a ki tudja honnan beszerzett, hol talált áruja, amit egy tizenkét éves kislány össze tud szedni az utcán kirakott lomokból, az üzletek régen leselejtezett díszeiből. Senki nem akar már ilyen kacatokat hazavinni, ez talán már csak neki lehet érték. Megsárgult csipkék, kifakult művirágok, élet sosem volt bennük.

Szép lassan bealkonyodott és ő elindult valahova. Talán haza, talán egy mindig új hely felé, amit estére otthonnak lehet nevezni. Ahol csend van és nem fúj a szél, nem ugatnak a kutyák, nem bántanak rossz felnőttek és komisz utcagyerekek. Hideg volt és egyre sötétebb. Gondolataiban talán egy szebb jövőről, egy boldog gyermekkorról álmodott. Fényről, szeretetről, szülőkről, akik sosem hagyják el őt. Karácsonyról, amely nem csak színes, villogó kirakatokban múlik el.

Talán jön majd valaki, aki melegséget, reményt, hitet hoz neki is. Talán épp gyerekként jön el. Ártatlan, törékeny, védtelen gyermekként, de magában hozza mégis a világot, amely értelmet ad mindenki életének. Egy más világot, melyben nem rohannak el már mellette az emberek, kezéből a művirágot élővé varázsolják, arcára pedig mosolyt - olyan valamit, amit rég nem láthatott rajta senki.

Lehet, hogy erre gondolt, ahogy haladt a téli estében. Lehet, hogy ő is egy kis csodát várt, egy eljövetelt, egy megváltót, aki közelebb volt már, mint gondolta. Hirtelen fényre lett figyelmes. Két gyertya világított valahol erősen, tisztán, őszintén, melegen... Tekintete ebbe a fénybe merült, mint egyetlen menedékbe. Reménye és célja lett ez a fény, melybe kapaszkodott az éjszakában és nem akarta elengedni. Eszébe jutott, hogy nála is vannak gyertyák. Ócskák és régiek ugyan, de vannak. Meggyújtott hát egyet s így már három gyertya fénye járta be a szíveket.