Ezek a kedves, csinos, élénk madarak gyakori lakói kalitkáinknak. Szobamadaraink közül alig lehet említeni egyet, amely a szépséget és a szeretetreméltóságot olyan kiválóan egyesítené magában, mint éppen a hullámos papagájok.

Nagyságuk közel a verébével azonos, de a farktollazatuk azokénál jóval hosszabb. Színezetük a homlokukon és az alsó csőrkávájuk környékén élénksárga, pofácskájuk kék és alatta fekete foltok találhatók.

Felső tollazatuk sárgás – zöldes, melyet fekete haránt sávok díszítenek. E sávok együttesen igen szép hullámos rajzolatot mutatnak, mely mintázatról nyerték nevüket is.

Alsó testük élénk fűzöld, hosszú farktollaik tengerkékek. A tojót azáltal lehet megkülönböztetni a hímtől, hogy a teste gyengébb, termete kisebb, csőrének viaszhártyája pedig az orrnyílás környékén szürkés – violás – rózsaszínű, míg a fiúké minden esetben kék. Kereskedésekben, ma már szinte a szivárvány minden színében árusítják ezeket a kedves és szép madárkákat, de közülük a leírásunkban szereplő, az alapfajra jellemző zöld színűek a legszebbek és a legegészségesebbek.

Eredeti élőhelyük Ausztrália belső része, ahol olyan közönséges madaraknak számítanak, mint nálunk a verebek. Főleg olyan helyeken érzik jól magukat, ahol nagy kiterjedésű füves rónák és sekély vizű tavak találhatók.

Táplálékuk, mint kedvelt lakóhelyükből is kiderül, a különféle füvek magvai, amelyeket a földön ugrálva erős csőrükkel ügyesen törnek fel és fosztanak meg kemény héjuktól. Csapatokban verődve élnek, mint a mi verebeink, és ha megriasztják őket, éppen olyan hangos zsivajjal szállnak fel a közeli fák ágai közé, mint színeikben szegényebb, magyar rokonaik.

Hazájukban a vetemények nagy kártevői, ezért a hangoskodó papagáj rajokat különféle rafinált módszerekkel próbálják elriasztani a gabonavetések környékéről, többnyire kevés sikerrel. Kártékonyságuk ellenére nagyon barátságos és családias képet mutatnak, mikor felszállnak a fák ágai közé és ki – ki saját párjával, szorosan összebújva, megpihennek.

Ilyenkor főleg a hímek élénk csiripeléssel szórakoztatják szívük választott hölgyét és időnként csőrüket összeérintve csókolgatják egymást. A hímek kedvességük jeléül a tojók fejbúbján lévő tollak között gyengéden turkálnak és közben halk, csiviteléssel mulattatják őket.

Hazájukban csoportosan költenek egy-egy fán. Egy üregben néha több pár is tanyát üt. Keltési idejük éppen a mi telünkre esik. Évente háromszor költenek és ilyenkor a tojók 4 – 5 fehér színű tojást tojnak. Európában és ezen belül hazánkban is nagyon népszerű kalitkalakók. Az állatkereskedésekben a leggyakrabban vásárolt kedvencek közé tartoznak. A megvásárolható madarak már mind, szinte kivétel nélkül tenyészetekben keltek ki ezért leendő lakhelyüket, a kalitkát már saját otthonukként fogadják el.

Igénytelenek, alig kívánnak némi gondozást. Szívós természetüknél fogva igen sokáig élnek, ha csak a higiéniás körülmények elhanyagolása valamilyen fertőző betegséget nem hoz rájuk. A papagájok hajlamosak a tuberkulózisra és azt az emberre is átterjeszthetik, ezért a madarak csókolgatása, mely sok esetben a gazdi attrakciós bemutatója barátoknak és családtagoknak, mellőzendő! A tisztán tartott és megfelelő táplálékkal ellátott madarak szinte mindig egészségesek, nem kell félni attól, hogy betegséget terjesztenek.

A kalitka alján vagy kisebb tálban legyen mindig tiszta mosott folyami homok vagy egészen finom sóderhomok, ami a madarak emésztéséhez szükséges. Ivóvizüket rendszeresen cseréljük. Az itató- és etető edénykéjüket tartsuk tisztán és legalább hetente egyszer forró vízzel, fertőtlenítsük azokat.

Táplálékuk a köles fehér és barna változatai vegyesen adva, valamint a fénymag és a kisszerű zab, amely magokhoz rendszeresen kínáljunk salátalevelet vagy valamilyen gyümölcsfélét is. Például egy szelet alma is megteszi. Nagyon kedvelik a fűz gyenge vesszőinek édes kérgét, a csillagfürtöt és a gyermekláncfű zsenge leveleit. Csőreik koptatására, kalitkájukban mindig legyen halcsont fellógatva, melyet bármelyik állatkereskedésben beszerezhetünk.

A hullámos papagájok rendkívül jó hangutánzók, ezért füttyöket, egyszerű szavakat könnyen megtaníthatunk velük, ám ez az állítás csak a hímekre igaz és csak is akkor, ha nem párban tartjuk őket. Az egyedül élő madarak szívesen játszanak el, akár órákat is egy darab tükörrel, abban meglátva magukat hangos csiripelésbe és veszekedésbe kezdenek melynek látványa rendkívül mulatságos.

Olyan otthonokban, ahol gyerekek vannak, vagy egyedül élő idős ember lakik, nagyon ajánlható a hullámos papagáj tartása. Viszonylag kevés ráfordításért cserében sok örömet és szórakozást nyújtanak.

Köszönöm figyelmüket:

Szerző: Horváth Tamás