Ígéret a hűségeseknek (Szilárd)

„Mivelhogy ragaszkodik hozzám, megszabadítom őt, felmagasztalom őt, mert ismeri az én nevemet! Segítségül hív engem, ezért meghallgatom őt; vele vagyok háborúságában: megmentem és megdicsőítem őt.”

 (91. Zsoltár, 14-15. vers)

A 91. Zsoltár az egyik legszebb vigasztaló zsoltár, telve Isten ígéreteivel.

„Ő szabadít meg téged.” (3.vers) „Tollaival fedez be téged, oltalmad; pajzs” (4.vers) „Elesnek mellőled ezren, és jobb kezed felől tízezren; és hozzád nem is közelít.” (7.vers) „Nem illet téged a veszedelem.” (10.vers)

Mégis ezen ígéreteket olvasva sokakat a reménység helyett, mély csalódás fog el. Hiszen a leghűségesebbeket is éri baj, a hívő embereket is ér tragédia. Jób, Keresztelő János, Pál, és maga Jézus. Hova tegyük tehát Isten ígéreteit?

Mily meglepő, Sátán is ezekkel kísértette az Urat. Ugorj le! Nem eshet bajod, mert ott az ígéret. S ha nem teljesedik? Akkor Isten nem szavahihető?

De vajon ezek az ígéretek minden időben, minden embernek szólnak? Vagy lehet, hogy rád az vonatkozik; „nem illet téged a veszedelem” rám pedig az, hogy „vele vagyok a háborúságban”? Vagy lehet, hogy életünkben minden körülményt és minden hozzá kapcsolódó ígéretet meg kell tapasztalni?

Ami bizonyos, ahogy egymástól különbözünk, úgy különbözik az a feladat, melyre Isten hívott el. S ebből adódóan az ehhez a feladathoz szükséges eszközök és ígéretek is különböznek.

Ami viszont egy; az nem más, mint; az Ígérettevő. S a lényeg, hogy az ígéretek teljesületlensége ellenére erősen belekapaszkodjunk S mondjuk el azt, mit Dániel társai: „Ha nem tenné is…” (Dán.3:17-18)

Ugyanakkor ismerjük fel és valljuk be; a valóság, hogy Isten jóval többet tesz, mint azt mi elgondolnánk, megérdemelnénk. Így az itt felsorolt ígéretek csak töredéke annak a sok áldásnak, mellyel Isten körülvesz bennünket.

Így kívánom tapasztald meg: Mert „az ő angyalainak parancsolt felőled, hogy őrizzenek téged minden utadban.” (11.vers)