ELŐFORDUL, hogy valaki olyan tüneteket tapasztal, melyek súlyos alvászavarról árulkodhatnak. A krónikus álmatlansághoz, amely több mint egy hónapig tart, gyakran még komolyabb problémák társulnak, így depresszió is. A krónikus álmatlanság egy súlyos fizikai rendellenesség tünete is lehet.

Alvási apnoé

Mario rendkívül álmosnak érezte magát napközben. A feleségének állandóan szemmel kellett tartania vezetés közben, mert hajlamos volt egy-egy pillanatra elaludni, de később legtöbbször semmire sem emlékezett vissza. Minden éjszaka hangosan és szabálytalanul horkolt, és időnként vadul dobálta magát, amire fel is ébredt, levegő után kapkodva.*

Mariónál az alvási apnoé klasszikus tünetei mutatkoztak. Az apnoé szó szerint azt jelenti, hogy ’légzésszünet’. Egy apnoés roham két másodperctől két-három percig is tarthat. Az apnoés betegek gyakori tünete, hogy hánykolódnak és levegő után kapkodnak, majd újból elalszanak, s ezt több százszor megismétlik éjszakánként. Az alvási apnoénak három típusa van.

Centrális (központi) alvási apnoé olyankor alakul ki, amikor az agy légzőközpontja nem ad ki parancsot a folyamatos légzésre. Az obstruktív alvási apnoé esetében a felső légutak a torok hátsó részében elzáródnak, és útját állják a levegőnek. A kevert típusú apnoé a központi és az obstruktív apnoé kombinációja. Ez a típus a leggyakoribb. Az apnoénak bármelyik típusában szenvedjen is valaki, végül olyan állapotba kerülhet, mintha egyetlen percet sem aludt volna éjszaka, és nemcsak egy éjszaka!

Az apnoés betegeknek tele van kockázattal az életük, hiszen bármikor elaludhatnak munka közben vagy a volánnál. Többüknek magas a vérnyomásuk, meg van nagyobbodva a szívük, és a stroke meg a szívelégtelenség kockázata is magasabb náluk. Dr. William Dementnek, a Stanford Egyetem professzorának a becslései szerint évente 38 000 amerikai hal meg apnoés eredetű szív- és érrendszeri betegségben.

Noha az apnoé a 40 éven felüli, kövér férfiaknál a leggyakoribb, bármelyik korosztály képviselőjénél, még a kisgyermekeknél is kialakulhat. Többféle kezelésmódot alkalmaznak, melyek mindegyike alvásszakértő felügyelete alatt végzendő. Az obstruktív alvási apnoé kezelésének leghatékonyabb módja — a sebészeti beavatkozást nem igénylő eljárások közül — a folyamatos pozitív légúti nyomást biztosító készülék használata. A beteg egy maszkot visel az arcán éjszaka, melybe egy nyomásszabályozó (amelyet az orvos állít be) pont annyi levegőt juttat, amennyire szükség van az apnoé megszüntetéséhez. Ha ez sem segít, számos sebészeti eljárás alkalmazható, köztük a torokban lévő felesleges szövetek lézersugárral, illetve rádióhullámmal történő eltávolítása.

Narkolepszia

Egy másik alvászavar, mellyel orvoshoz kell fordulni, a narkolepszia. Ez egy olyan neurológiai rendellenesség, mely ellenállhatatlan napközbeni alvásrohamokban jelentkezik. Buckot például állandó álmosság kínozta. Egyik pillanatról a másikra elaludt, még fontos megbeszélések közben is. Ezért rászokott arra, hogy kulcsokat tart a kezében, így ha elalszik, és a kulcsok a földre zuhannak, a zaj felébreszti. Később kataplexia alakult ki nála, melynek következtében minden alkalommal, amikor izgalom érte, a térdei elgyengültek, és összeesett. Ezt az alvásparalízis tünetei követték, és elalvás előtt időnként hallucinációi voltak.

A narkolepszia első tünetei legtöbbször 10—30 éves korban jelentkeznek. Néhány betegnél automatikus magatartásformák alakulnak ki, amikor is látszólag normálisan viselkednek, de nincsenek tudatában, hogy közben hosszú idő telik el. Az a szomorú ebben a rendellenességben, hogy gyakran évekig nem ismerik fel, s mindeközben a beteget lustának, lassú észjárásúnak vagy éppen csodabogárnak tartják. A narkolepsziát jelenleg a gyógyíthatatlan betegségek közé sorolják, de gyógyszeres kezeléssel és életmódbeli változtatással a tüneteket — több-kevesebb sikerrel — enyhíteni lehet.*

Egyéb alvászavarok

Két további rendellenesség közvetlenül a végtagokra van hatással, és krónikus álmatlanságot okoz. Ezek esetenként együtt jelentkeznek. Az egyik a periodikuslábmozgás-szindróma, melyre az jellemző, hogy a lábak, és néha a karok is rángatóznak alvás közben. Michael például a vizsgálatok szerint mintegy 350 alkalommal ébredt fel minden éjszaka periodikus lábmozgás miatt!

Egy teljesen más betegség a nyugtalanláb-szindróma*, mely azzal jár, hogy a lábizmokban és a térdben egy érzés azt az ellenállhatatlan vágyat kelti a betegben, hogy mozogjon, így az nem tud elaludni. Bár ez a rendellenesség időnként a testmozgás hiányára és keringési zavarokra vezethető vissza, néhány esetben minden jel a koffeinfogyasztásra mutat. Az is ismeretes, hogy az alkoholfogyasztás esetenként fokozza a tüneteket.

Az alvászavarok közé tartozik a fogcsikorgatás is. Ha valaki rendszeresen csikorgatja a fogát, akkor azok nagyon elkophatnak, és az állkapcsában is fájdalmat érezhet, ami krónikus álmatlansághoz vezethet. Több eljárás létezik a kezelésére, attól függően, hogy mennyire súlyos esetről van szó, a szájsebészeti beavatkozástól kezdve fogvédő viseléséig éjszaka.

Azzal, hogy rövid bepillantást nyertünk a sok alvászavar közül néhányba, láthatjuk, hogy súlyos következményekkel járhat, ha figyelmen kívül hagyjuk őket. Gyakran elengedhetetlen az orvosi beavatkozás, akár egyszerű, akár bonyolultabb kezelési módra legyen is szükség. Ha krónikus álmatlanság gyötör minket vagy a családtagjainkat, vagy ha súlyos alvászavar tüneteit vesszük észre magunkon vagy egy hozzátartozónkon, bölcs dolog minél hamarabb orvoshoz fordulni. Még ha a kezelés nem oldja is meg teljesen a gondot, lényegesen csökkentheti a kockázatokat, és mindenki számára elviselhetőbbé teheti a helyzetet. A jövőben pedig, ahogy a Biblia ígéretei sorra beteljesednek, „egyetlen lakos sem mondja majd: »Beteg vagyok.«” A betegségeknek még nyomuk sem marad a földön, amint Isten ’mindent újjátesz’ (Ézsaiás 33:24; Jelenések 21:3–5).