A hónap névadója Janus (Ianus), a kezdet és a vég istene. A régi, tíz hónapot számláló római naptárban még nem szerepelt, februárral együtt csak az i. e. 700 körüli naptárreform idején jelent meg. A népi kalendárium szerint január Boldogasszony vagy Nagyboldogasszony hava – a katolikus egyház karácsony nyolcadnapján, január 1-jén tartja Szűz Máriának, Jézus anyjának ünnepét.

Az év kezdetét a rómaiak előbb márciustól, majd szeptembertől számították. Feltehetően a később bevezetett január névadójának, Janusnak, a kezdet istenének köszönhető, hogy áttértek a január 1-jei évkezdetre – ettől kezdve a római konzulok ezen a napon foglalták el hivatalukat.

A hónap – és az év – első napjához megszámlálhatatlan néphagyomány kötődik, amelyek közös vonása, hogy ennek a napnak a cselekedetei kihatnak a soron következő év történéseire is. Az idők során a szilveszteri és újévi szokások jórészt összemosódtak, az évbúcsúztatás és az újesztendő köszöntése egyetlen vidám, zajos ünneplésben nyilvánult meg. A leginkább élő hagyományok közé tartozik a szilveszteri-újévi lencseevés – aki ezt teszi, annak a következő évben nem ürül ki a pénztárcája. (Tekinthetjük ezt a kár a fogyasztói társadalom és a civilizációs környezet hagyomány-szelekciós hatásának is – arra például viszonylag kevesen figyelnek, hogy az év első napjának hajnalán elsőként mosakodjanak a kútból húzott friss vízben, hogy aztán egész évben frissek, egészségesek maradjanak.) 

Vince-napi vesszővágás A hónap jeles napjai közé tartozik január 6., Vízkereszt: a karácsonyi ünnepkör vége, egyúttal a farsang kezdete. Fontos nap még január 22., Vince napja, amit főként szőlőtermő vidékeken tartanak számon, valamint január 25., Szent Pálra, azaz Pál apostolra, még pontosabban életének fontos eseményére, a „pálfordulásra” emlékező nap.

A januárról szóló népi mondóka útmutató az időjárás előrejelzéséhez és a termésjósláshoz:

Pálnak fordulása / Fél tél elmúlása / Piroska napján a fagy / Negyven napig el nem hagy. / Ha fénylik a Vince, / Megtelik a pince. / A ködös január / Nedves tavasszal jár.

A mondókában szereplőkön kívül az időjós napok közé számít Vízkereszt is: ha enyhe az idő, az még nagy hidegeket jelez. Január 13., Veronika napja a hagyomány szerint egyben az év leghidegebb napja; 17-én „ha esik, Szent Antal elviszi a szénát”; a 18-i „fagyveszélyes” Piroska napról a mondóka is megemlékezik. Ágnes napja 21-én már a másnapi Vincéhez kötődik: „ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince”. És természetesen Szent Pál napjának is van időjárási üzenete: „Ha fényes Szent Pál, minden termés szépen áll. Ha Pál fordul köddel, jószág hullik döggel.”