Ma 226 éve született KISFALUDY KÁROLY.
(Tét, 1788. február 5. – Pest, 1830. november 21.)
költő, drámaíró, festő.
A reformkori irodalmi élet fő szervezője, az Aurora szerkesztője, az Aurora-kör elindítója, a magyar novella egyik első meghonosítója....
Kisfaludy Mihály Győr vármegye főbírája és Sándorfy Anna nyolcadik gyermeke, Kisfaludy Sándor költő legifjabb testvére. Anyja a szülés következtében másnap meghalt, és a fiú tíz évvel idősebb testvérnénje, Kisfaludy Teréz (Trezsi) gondozása alá került, akihez állandó szeretettel és hálával fordult. 1799-ben Győrbe ment a bencések gimnáziumába, hol eleinte szorgalmasan tanult, de csakhamar elhanyagolta a tanulást, és a heves, dacos fiú egyszer az őt dorgáló tanára elé dobta tintatartóját, ezért megbuktatták.
A szigorú apa ekkor, akinek három testvére is hadi pályára lépett, kivette az iskolából, és a Győrött éppen megnyílt katonai nevelőintézetbe adta. Innen egy év múlva 1804-ben Pestre került, ahol október 1-jén mint kadét katonának állt. Küzdött a Napóleon elleni csatákban, 1809-ben főhadnaggyá léptették elő. 1810-ben sűrűn társalkodott Szemere Pállal, akivel 1805-ben Miskolcon kötött barátságot, Horvát Istvánnal és Vitkovics Mihállyal, akiknek egy kötet versét is bemutatta. Ekkor beleszeretett Heppler Katalinba, egy elszegényedett özvegyasszony leányába; hogy elvehesse, 1811. augusztus 15-én a szolgálatból kilépett.
Közben megtudta, hogy Katalin férjhez ment. 1812 februárjában Bécsbe készült, hogy a festészetben kiképezze magát. Szorgalmasan dolgozott, hogy megélhessen, és különösen arcképfestésre adta magát, majd a rézmetszést is megtanulta. Három és fél év bécsi tartózkodás után Itáliába ment; gyalog utazott és festészetből élt. 1816 nyarán már ismét Bécsben volt. 1917-ben Pozsonyba, majd Pestre ment. Pesten inkább költő volt, mint festő; 1820 elején már 16 kész színdarabja volt, színművei egymásután kerültek színre.
E pálya közepén megakasztotta őt az Aurora megalapítása, ami elvonta a színműírás teréről, melyre rendeltetve volt. A kor jelesei és az ifjabb nemzedék is Kisfaludy ez új szépirodalmi közlönye köré gyűlt. A festészettel ekkor sem hagyott fel, de abból nem szerzett vagyont, egyedül gyönyörűségére űzte. 1826-ban a költő utolsó szerelme Nina volt – de a zsidó lány nem akart vallásából kitérni, s a szeretők nem lettek egymáséi. Kisfaludy már ekkor az új irodalom feje és vezére volt; az irodalom központja sem Széphalom többé, hanem Pest.
1829 végén beteg lett, de a következő év tavaszán egészsége kissé jobbra fordult; ekkor azonban tüdőbaj lepte meg. Baja súlyosbodott, de azért szervezte a Jelenkor szerkesztőségét, s dolgozott Csák Máté-ján. Ekkor tudatták vele Trézsijének október 23-án történt halálát, és ez végkép megtörte. A Magyar Tudományos Akadémia éppen 1830. november 17-én megalakult Pozsonyban, és a nyelvtudományi osztályba őt választották meg helybeli első rendes tagnak. Ennek hírét már nem vehette, 1830. november 21-én hunyt el Pesten, 42 éves korában.
SZÜLŐFÖLDEM SZÉP HATÁRA!
Szülőföldem szép határa!
Meglátlak e valahára?
A hol állok, a hol megyek,
Mindenkor csak feléd nézek.
Ha madár jön, tőle kérdem,
Virulsz-e még szülőföldem!
Azt kérdezem a felhőktől,
Azt a suttogó szellőktől.
De azok nem vigasztalnak,
Bús szivemmel árván hagynak;
Árván élek bús szivemmel,
Mint a fű, mely a sziklán kel.
Kisded hajlék, hol születtem,
Hej tőled be távol estem!
Távol estem mint a levél,
Melyet elkap a forgószél.
(FORRAS:NET)
Kommentáld!