A MAGÁNY nem feltétlenül rossz. A szótárak szerint a „magányos” szó utalhat olyan emberre, aki „társtalannak, elhagyatottnak, árvának érzi magát”, de olyanra is, „aki szívesebben van egyedül”.

Bizonyos körülmények között a magány még kívánatos is. Sokan visszavonulnak, amikor imádkozni vagy elmélkedni szeretnének, ahogy Jézus Krisztus is tette (Máté 14:13; Lukács 4:42; 5:16; 6:12). De a magány fájó érzés is lehet. Mik válthatják ki?

● Elszigeteltség a nagyvárosokban

A nagyvárosokban ezrek, sőt milliók élnek egymás mellett. Milyen ellentmondásos, hogy a zsúfolásig teli városokban egyre többen érzik magukat magányosnak. A városi élet rohanó tempója meggátolhatja az embereket abban, hogy jobban megismerjék a szomszédaikat. Ennélfogva sokan tulajdonképpen idegenek között élnek. Az idegenekkel szembeni általános bizalmatlanság és a magánélet védelme nagy szerepet játszik abban, hogy a nagyvárosokban sokan magányosnak érzik magukat.

● Teljesítményorientált munkahelyek

Sok nagyvállalat és cég olyan üzletpolitikát folytat, mely miatt a beosztottakat a magányosság és az alkalmatlanság érzése gyötri, a munkakörüktől függetlenül. Az alkalmazottak gyakran állandó nyomás és stressz alatt vannak.

Ezenkívül, mivel a multicégeknél gyakran történnek áthelyezések, a légkörben ott lebeg a bizonytalanság, az elszigeteltség és a magány érzése. Néhány francia vállalatról beszélve, melyeknél az utóbbi időben megnövekedett az öngyilkosságok száma, az International Herald Tribune című újság azt írta, hogy sok dolgozó úgy érzi, „erején felüli az, amit a gyors gazdasági változások diktálnak”.

● Érzelemmentes kommunikáció

A japán Szaito Tecuro professzor ezt mondta: „Az emberek szép lassan elfelejtik, hogyan kell beszélgetni egymással, mivel a mobiltelefonok és a többi elektronikai eszköz közéjük áll.” Az ausztrál The Sunday Telegraph című újság azt írta, hogy a technológia terjedése miatt „az emberek még inkább elszigetelődnek egymástól . . . , inkább e-maileznek, vagy szöveges üzeneteket küldenek egymásnak, mint hogy beszélgessenek.”

A Franciaországban élő 21 éves Rachel elmondta, hogy miért érzi magát magányosnak: „Úgy érzem, hogy az emberek egyre kevesebbet tesznek azért, hogy láthassák egymást, mivel úgy gondolják, hogy az SMS, az e-mail vagy az internetes csevegés elegendő a kapcsolattartáshoz. De én ettől csak még magányosabbnak érzem magam.”

● Költözés

A gazdasági válság következtében sokaknak máshová kell költözniük, vagy azért, hogy meg tudják tartani a munkájukat, vagy azért, hogy találjanak munkát. Egy költözés elszakítja az embereket a szomszédaiktól, a barátaiktól, az iskolájuktól, és néha még a családjuktól is. Emiatt sokan úgy érezhetik, hogy olyanok, mint egy növény, melyet átültettek, de nem gyökerestől.

Francis jól emlékszik arra a napra, amikor megérkezett Ghánából Franciaországba. „Amiatt, hogy nem értettem a nyelvet, hogy nem voltak barátaim, és hideg volt, borzasztóan magányosnak éreztem magam” – meséli.

Behdzsat, aki bevándorlóként érkezett Angliába, elmondja, mit érzett: „Nem volt könnyű beilleszkednem a kultúrába. Voltak ismerőseim, de nem voltak közeli barátaim, és a családom sem volt itt. Nem volt senki, akivel megbeszélhettem volna a dolgaimat, vagy akinek elmondhattam volna az érzéseimet.”

● Egy szeretett személy elvesztése

A házastárs elvesztése hatalmas űrt hagyhat valakiben, különösen akkor, ha hosszú időn át gondozta. Ilyenkor nem ritka, hogy az özvegy teljesen üresnek érzi az életét.

Fernande, egy Párizsban élő özvegy ezt mondja: „Nekem az a legnehezebb, hogy már nem tudok bizalmasan beszélgetni azzal, aki a legjobb barátom volt, a férjemmel.” Annynek pedig főleg akkor hiányzik a férje, amikor fontos döntéseket kell hoznia, például az egészségével kapcsolatban.

● Válás, különélés, kényszerű egyedülállóság

A válást vagy a különköltözést sokszor a magány és a kudarc érzése követi. Általában a gyerekek szenvednek a leginkább, sokkal jobban, mint azt korábban gondolták. Egyes szakemberek szerint az elvált szülők gyermekei nagyobb valószínűséggel lesznek magányos felnőttek, mint mások.

Azokra is rá-rá szokott törni a magány érzése, akik azért élnek egyedül, mert nem találnak maguknak megfelelő házastársat. Csak ront a helyzeten, amikor mások tapintatlanul megkérdezik: „Nem lennél boldogabb, ha lenne egy házastársad?”

A gyermekeiket egyedül nevelő szülőket is szokta gyötörni a magány. A gyereknevelés sok örömmel jár, de sok problémával is, melyeket egy egyedülálló szülőnek magának kell megoldania.

● Időskor és a fiatalkori tapasztalatlanság

Az idősek még akkor is egyedül érezhetik magukat, ha a családjuk odafigyel rájuk. A rokonok és a barátok alkalmanként talán meg tudják látogatni őket, de mi a helyzet a köztes napokon vagy hetekben, amikor egyedül vannak?

És ott van egy másik korosztály is, a fiatalok. Őket is gyötri az egyedüllét. Sokuk órákat tölt egy szál magában – csak tévéznek vagy számítógépeznek.

Van gyógyír a magányra? Hogyan lehet megbirkózni vele?

(Forras WWW.JW.ORG.)