Bár még csak most kezdődött meg a tulajdonképpeni madárvonulás, és a villanyoszlopokon, kéményeken épült nagy fészkébe talán csak néhány napja érkezett meg Afrika távoli tájairól a piros csőrű gólyamadár, de egyes „sietős” fajok – a többieket megelőzve – máris költéshez látnak. 

Fehér gólya (Ciconia ciconia)

 
A gólya a gólyafélék családjába tartozó számos madárfaj közös elnevezése. (Fehér-, Fekete-, Feketecsőrű-, Gyapjasnyakú-, Pápaszemes- Abdim-, Erdei- Tátogató- és a Nyerges gólya ismeretes. Ez utóbbi a legnagyobb méretű gólyafaj.)
Hosszú és egyenes csőrű, hosszú lábú gázlómadarak, amelyek többnyire édesvizek és mocsarak közelében költenek. Több fajuk hatalmas távolságot bejáró vándormadár.
A fecskék mellett ez a madarunk is szorosan hozzátartozik a hagyományos magyar táj képéhez, a magyar ember lelkületéhez. A fokozatos városiasodás ellenére sem lett hűtlen a magyar tájhoz, évről-évre visszatér és a legkülönbözőbb helyeket találja meg, hogy fészkét felépíthesse és felnevelhesse a következő nemzedéket.
Sajnálatos, hogy a villanyvezetékek és a környezetszennyezés káros hatásai miatt évről-évre több pusztul el belőlük.

(Bulgáriában a néphagyományban a gólya a tavasz eljövetelének a jelképe, mivel ott ekkoriban térnek vissza a vándormadarak ottani fészkeikhez. Az ország egyes régióiban a martenica-bábu köré épült hagyományok egyik fontos jelképe. Mikor észreveszik az első gólyát, eljött az ideje, hogy levegyék a fehér-piros martenica-bábut, mivel a tavasz tényleg megérkezett.)

Őszapó
~~~~~~~~

A fehéres fejükről és hosszú farkukról könnyen felismerhető őszapók a sűrű bokrok ágai között, néha meredek partoldal kilógó gyökereinek védelmében már javában építkeznek. – Zacskó alakú felül bejárónyílással ellátott fészkük alapanyaga moha, de kívülről finom háncsdarabkákkal, zuzmókkal „dekorálják”, teszik a környezethez hasonlóvá. A fészek csészéjét a környéken gyűjtött finom pihetollakkal bélelik és ehhez a munkához nemegyszer 1000–2000 tollacskát használnak fel.

Erdei pacsirta
~~~~~~~~~~~~

Nagyon korán kezd fészkelni az erdei pacsirta is, otthonát kopár füvű domboldalakon, szikladarabok, apró cserjék védelmében építi fel.
Az erdei pacsirta (Lullula arborea) a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a pacsirtafélék családjába tartozó faja.

Európában, Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában él. Homokpuszták, fákkal tarkított dombok lakója.
Testhossza 15 centiméter, szárnyfesztávolsága 27–30 centiméter. Testtömege 25-35 gramm. Felső teste és szárnya fakó rozsdabarna, a farcsík inkább szürkésbarna. Feje tetején, dolmányán és vállain feketésbarna szárfoltok vannak.
Nyáron főleg rovarokkal és magokkal táplálkozik. Kora ősszel Dél-Európába és Észak-Afrikába vonul.
Fészkét apró, saját maga kaparta mélyedésbe rakja, száraz fűszálakkal és levelekkel béleli. Fészekalja 3–6 tojásból áll, költési idő 15 nap.
Magyarországon rendszeres fészkelő.  

– Védett madarunk, pénzbeli értéke 50.000 Ft. 

VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS
***************************
Március 21-e a tavaszi napéjegyenlőség, napforduló napja, a csillagászati tavasz kezdete. – Napéjegyenlőségnek nevezzük azt a két napot, amikor a Föld mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik: ekkor a Nap 90° magasan delel az Egyenlítőn, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindkét féltekén ugyanannyi ideig tart.
Ezen a napon égi jótevőnk a Nap pontosan keleten kel fel és pontosan nyugaton nyugszik. – Március 21. után a nappalok már egyre hosszabbak, mint az éjszakák.

A 100 éves adatok alapján Magyarországon a havi átlagos középhőmérséklet 5,35 °C volt.
A népi tapasztalatok alapján: a március hideg idővel kezdődik, reggel és este harmatozik. – 8-án és 9-én eső, közben havazás is várható. – 10-től egészen 20-ig hideg, – 22-től 24-ig eső és hó, ezután 27-ig fagy, majd a hideg és a szép idő, a borult és az esős idő váltakozása következik.  

II. 

A hónap vége felé, amikor a jég már eltakarodott a vizek határáról, a kis tavakban és mocsarakban is mozgalmas élet kezdődik.
 

~ * ~

FORRAS:INTERNET