2014. február 27. – Csütörtök

Abban az időben Jézus ezt mondta tanítványainak: Bizony mondom nektek: Ha valaki csak egy pohár vizet is ad nektek inni azért, mert Krisztuséi vagytok, megkapja érte jutalmát. Ha viszont valaki csak egyet is bűnre csábít a kicsinyek közül, akik hisznek bennem, jobb volna neki, ha malomkövet kötnének a nyakába, és a tengerbe vetnék. Ha a kezed bűnre csábít, vágd le! Jobb csonkán bemenned az életre, mint két kézzel a kárhozatra jutnod, az olthatatlan tűzre. Ha a lábad csábít bűnre, vágd le! Jobb sántán bemenned az életre, mint két lábbal a kárhozatra jutnod. Ha pedig szemed csábít bűnre, vájd ki! Jobb fél szemmel bemenned Isten országába, mint két szemmel a kárhozatra jutnod, ahol a féreg el nem pusztul, és a tűz ki nem alszik. Mindenkit tűzzel sóznak meg. Mert jó dolog a só; ha azonban a só ízét veszti, mivel ízesítik meg? Legyen bennetek só, és őrizzétek meg a békét egymás között.

Mk 9,41-50

Elmélkedés:

Jelképes, ugyanakkor meghökkentő mondásokat olvasunk a mai evangéliumban. „Ha a kezed bűnre csábít, vágd le! … Ha a lábad csábít bűnre, vágd le!” (Mk 9,43-45) – mondja Jézus. Vajon szó szerint kell értenünk a kéz és a láb levágásáról szóló kijelentéseket? Mit jelentenek tulajdonképpen ezek a mondások?
E furcsa kijelentéseket Jézus a bűnnel és annak elkerülésével kapcsolatban mondja. A túlzás, a túlzó kifejezésmód szándékos. Azt akarja tanítani a mi Urunk, hogy minden akadályt el kell hárítanunk magunk elől az üdvösség útján. Ez az akadály Jézus szerint a bűn. A kísértéseket nem tudjuk minden alkalommal messze elkerülni, de az Úr segítségével képesek vagyunk mindenkor visszautasítani azokat. Helytelen az a gondolkodásmód, amely szerint valaki azzal megy bele a bűnbe, hogy majd később meggyónja és Isten meg is fog neki bocsátani. Az isteni megbocsátásban mindenképpen bízhatunk, de ne akarjuk mindenáron próbára tenni Istent. Jó érzés, ha az ember kimosakszik a piszokból, de még jobb, ha tiszta marad.
A kijelentések helyes értelmezéséhez hozzátartozik az is, hogy az első keresztények idejében a „test” magát a közösséget jelentette. Ebben az értelemben itt arról van szó, hogy a másokat megbotránkoztatókat és a bűnben élőket el kell távolítani a közösségből.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Jézus Krisztus, lelkem Pásztora, vedd el tőlem minden bűnömet kereszted és szereteted erejében! Tiéd akarok lenni! Gyönge vagyok és a bűn sokszor fogva tart, de szeretném őszinte szívvel és teljes erőmből ismét megkísérelni, hogy mindennel szakítsak, ami Tőled távol tart. Életem egyetlen Pásztora, segíts ebben!