Napi evangélium

2013. december 14. – Szombat

Színeváltozása után tanítványai megkérdezték Jézust: „Miért mondják az írástudók, hogy előbb Illésnek kell eljönnie?” Ő így felelt: „Illés eljön ugyan, és helyreállít mindent, én azonban azt mondom nektek, hogy Illés már eljött, de nem ismerték fel, és kényük-kedvük szerint bántak vele. Így szenved majd az Emberfia is tőlük.” Ekkor értették meg a tanítványok, hogy Keresztelő Jánosról beszélt nekik.

Mt 17,10-13

Elmélkedés:

A tegnapi evangélium a Messiás és előfutára elutasításáról szólt. Ezt a gondolatot folytatja a mai részlet, amelyben Jézus a „nem ismerték fel” kijelentést teszi János személyével kapcsolatban, azaz nem ismerték fel Jánost, mint prófétát. Az ószövetségi választott nép évszázadok óta várta a Messiást, akinek érkezését Isten megígérte. A Megváltó jövetelét közvetlenül megelőző időben lépett fel Keresztelő János, akinek megadatott, hogy rámutathasson Krisztusra, a Messiásra, akiben beteljesedett az isteni ígéret. János tanúságot tett az emberek előtt arról, hogy Jézus a Messiás. Tanúságtételét azonban nem fogadta el mindenki.
Jézusnak e Keresztelő Jánosról szóló kijelentését párhuzamba állíthatjuk a Szent János evangélista könyvének előszavában megfogalmazottakkal: „A világosság a világba jött, de mégsem ismerte fel a világ” (Jn 1,10). Itt természetesen már nem Jánosra, hanem Jézusra, a megtestesült Fiúistenre vonatkoznak a szavak. Őt utasítják el az emberek.
Ez utóbbi helyen, azaz az Ige-himnuszban ugyanakkor megjelenik az a gondolat is, hogy Isten gyermekei befogadták a világosságot. Az evangélista tulajdonképpen szembeállítja egymással a hit világosságát és a hitetlenség sötétségét, meghagyva az olvasók választási szabadságát. A betlehemi jászolban fekvő Gyermek az igazi világosság, aki a világba jön, hogy minden embert megváltson és üdvözítsen. Hiszek-e ebben?
© Horváth István Sándor

Imádság:

Urunk, Jézus! Eddig szavaidra figyeltünk, tanításodat hallgattuk, amely nyugalommal és békével töltött el minket. De most be kell látnunk, hogy ennél többet kérsz tőlünk, mert többre is vagyunk képesek. Az üdvösséghez nem elegendő számunkra, ha hittel elfogadjuk tanításodat, hanem jócselekedetek is kérsz tőlünk. Mi már nem Keresztelő Jánoshoz, hanem hozzád fordulunk, Jézusunk: Mit tegyünk? Mutasd meg nekünk, Urunk, hogy mit kell tennünk üdvösségünk érdekében!