Napi evangélium

2013. szeptember 19. – Csütörtök

Abban az időben egy farizeus meghívta Jézust, hogy étkezzék nála. Betért hát a farizeus házába, és ott asztalhoz ült. Élt a városban egy bűnös nő. Amikor megtudta, hogy Jézus a farizeus házában van vendégségben, alabástromedényben illatos olajat hozott. Megállt hátul Jézus lábánál. Sírt, könnyeivel öntözte Jézus lábát, majd hajával megtörölte, és csókolgatta. Végül pedig megkente illatos olajjal. Ennek láttára a vendéglátó farizeus így szólt magában: „Ha ez próféta volna, tudná, hogy ki és miféle, aki érinti őt: hogy ez egy bűnös nő.” Jézus akkor hozzá fordult: „Simon, mondanék neked valamit.” Az így válaszolt: „Mester, beszélj!” „Egy hitelezőnek két adósa volt. Az egyik ötszáz dénárral tartozott neki, a másik ötvennel. Nem volt miből fizetniük, hát elengedte tartozását mindkettőnek. Melyikük szereti most jobban?” „Úgy gondolom az, akinek többet engedett el” – felelte Simon. „Helyesen ítéltél” – válaszolta Jézus. Majd az asszony felé fordulva így szólt Simonhoz: „Látod ezt az asszonyt? Betértem házadba, s te nem adtál vizet a lábamra. Ez viszont könnyeivel öntözte a lábamat, és hajával törölgette. Csókot sem adtál nekem, ez meg szüntelenül csókolgatja lábamat, amióta csak bejött. Aztán te nem kented meg fejemet olajjal. Ez meg kenetet öntött a lábamra. Azt mondom hát neked, sok bűne bocsánatot nyert, mert nagyon szeretett. Akinek keveset bocsátanak meg, az kevésbé szeret.” Aztán így szólt az asszonyhoz: „Bocsánatot nyertek bűneid. Menj békével!”

Lk 7,36-50

Elmélkedés:

Az előző részek folytatásaként a bűnösökkel való érintkezés témája szerepel az evangéliumban. Jézus korában a vallási törvények szigorúan tiltották a zsidó emberek számára, hogy bűnösökkel érintkezzenek vagy találkozzanak. Jézus ismét átlép egy határt, amikor engedi a bűnös asszony közeledését, megengedi érintését. Azt jelzi, hogy az irgalmas Isten szeretné megszüntetni a távolságot önmaga és a bűnös között. Az ember magatartása a felé közeledő irgalmas és megbocsátó Isten irányában nem lehet más, mint hogy bűnbánattal és alázattal elfogadja Isten közeledését. A megbocsátást Isten legnagyobb ajándékaként tekinthetjük, mert ennek köszönhetően juthatunk el az üdvösségre. Az isteni szeretet indítson minket bűneink megvallására!
Szent Lukács művét jogosan nevezzük az „irgalmasság evangéliumának,” hiszen a négy evangélium közül ez mutatja be a legjobban a bűnösöknek megbocsátó Jézust. Csodálatos példabeszédekben tárja fel Isten irgalmát, gondoljunk csak az elveszett bárányról, a tékozló fiúról vagy az irgalmas szamaritánusról szóló példabeszédekre, hogy csak a legfontosabbakat említsük.
Tanítása mellett cselekedeteivel is az isteni irgalmasságot teszi jelenvalóvá a mi Urunk. A farizeus házában történtekből kiderül, hogy a bűnös asszony keresi a bűnbocsánat ajándékát. Azért megy Jézushoz, hogy kifejezze iránta szeretetét. Szeretetének jutalmaként a legnagyobb isteni ajándékot nyeri el, bűnei bocsánatát. Keresem-e Istent, aki eltörli, megbocsátja bűneimet?
© Horváth István Sándor

Imádság:

Isten, az aratás ura, aki egyszülött Fiad által tanítottál bennünket arra, hogy imádkozzunk munkásokért aratásod részére, kérünk, ajándékozz meg sok ifjú lelket a papi és szerzetesi hivatás kegyelmével. Tekints kegyesen néped könyörgésére. Áldd meg azokat, akiket szolgálatodra és lelkünk gondozására kiválasztottál, hogy általad megszentelve méltó munkások legyenek a Te szent aratásodban.
 

(FORRAS:NET)