2013. október 12. – Szombat

Egy alkalommal, amikor Jézus tanított, felkiáltott egy asszony a tömegből: „Boldog a méh, mely hordozott téged, és az emlő, amely táplált!” Erre ő így válaszolt: „És még milyen boldogok azok, akik Isten szavát hallgatják és meg is tartják!”

Lk 11,27-28

Elmélkedés:

A tömegből felkiáltó asszony Jézus édesanyját nevezi boldognak, ő viszont még boldogabbnak tartja azokat, akik hallgatják Jézus tanítását. A két kijelentés nem ellentmondásos. Közös alapjuk nem más, mint a Jézussal való személyes kapcsolat, ami minden emberi boldogság alapja. Jézus édesanyja számára a boldogságot a fiával való kapcsolat biztosította. Mária, a názáreti leány az angyali üdvözletkor így imádkozott: „Boldognak hirdet engem minden nemzedék” (Lk 1,48). Boldogsága a Jézussal való közelségből és lelki kapcsolatból fakadt. Lélekben együtt volt fiával még akkor is, amikor a keresztúton a testi szenvedéseknek csak szemlélője lehetett.
A mi számunkra a tanítás hallgatása és a szentségekben való részesedés biztosítja a baráti, testvéri, személyes viszonyt Jézussal. Isten szavának hallgatásához elegendő, ha megnyitom fülemet. E szavaknak tettekre váltásához azonban a szívemet is meg kell nyitnom, ezt szeretné az Úr. Hittel és engedelmességgel érdemes figyelnem a szóra, az igazságra, amely életemet a helyes irányba állítja s Isten felé vezet.
A keresztény hívők részéről jogos igény, hogy eljusson hozzájuk Isten szava. Ennek teljesítéséhez olyan személyekre van szükség, akik az isteni megszólítás, hívás és küldés révén vállalják az igehirdetés feladatát. A Hit évében imádkozzunk azért, hogy napjainkban is legyenek olyan fiatalok, akik vállalják a hit hirdetését!
© Horváth István Sándor

Imádság:

Istenünk, Te vagy az ura az időnek és az örökkévalóságnak. Add, hogy megértsük: életünk Fiad, Jézus Krisztus által teljes értelmet nyer. Add, hogy felismerjük: ég és föld elmúlnak, de a Te Igazságod örökkévaló. Add, hogy rádöbbenjünk: bármit gyűjtünk, mulandó csupán, de a szeretet nem múlik el soha. Add, Urunk, hogy a ránk bízott idővel jól gazdálkodjunk. Add, hogy tudjuk csendben figyelni a jeleket, melyeket minden nap adsz nekünk. Add, hogy a te szeretetednek semmit elébe ne tegyünk!
 

(FORRAS:NET)