Napi evangélium

2013. november 10. – Évközi 32. vasárnap

Abban az időben Jézus ezeket mondta a szadduceusoknak, akik azt tartják, hogy nincs feltámadás: „A világ fiai nősülnek és férjhez mennek. Akik pedig méltók rá, hogy eljussanak a másik világba és a halálból való feltámadásra, nem nősülnek, s nem is mennek férjhez. Hiszen már meg se halhatnak többé, mert az angyalokhoz hasonlítanak, és az Istennek a fiai, mert feltámadtak.
Arról, hogy a halottak feltámadnak, már Mózes is beszélt a csipkebokorról szóló részben, ahol az Urat Ábrahám Istenének, Izsák Istenének és Jákob Istenének nevezi. Isten azonban nem a holtaké, hanem az élőké, hiszen mindenki érte él.”

Lk 20,27. 34-38

Elmélkedés:

Újjáteremtés és megdicsőülés
„Te kegyelmet mindig osztasz,
feltámadtál, s feltámaszthatsz,
hogyha én is akarom.”
Dsida Jenő: Húsvéti ének az üres sziklasír mellett című versében olvashatók e sorok. A versben a költő úgy fogalmazza meg gondolatait, mintha a feltámadt Krisztus sírja mellett tűnődne a húsvéti eseményről, a feltámadásról. S egyben megvallja hitét, hogy Istennek hatalma van feltámasztani, új életre kelteni az embert. Érdemes még idézni a költemény utolsó szakaszát, amelyben az a gondolat fogalmazódik meg, hogy feltámadásunk által utolérjük Krisztus Urunkat a mennyország kapujában:
„Mert az égi útnak elve:
kúszva, vérzőn, énekelve,
portól, sártól piszkosan
menni mindig, biztosan...
S kopjék térdig bár a lábam,
tudom, az ég kapujában
utolérlek, Krisztusom!”
Katolikus hitünk egyik legfontosabb eleme, a feltámadásba vetett hit témája kerül elő a mai evangéliumban. Hiszek-e Krisztus feltámadásában? Hiszek-e abban, hogy Isten minden embert, engem is feltámaszt az örök életre?
A mai evangéliumban olyan emberekről olvastunk, akik nem hittek a feltámadásban. A szadduceusok vallási csoportjához tartozók azért nem fogadták el a feltámadás tanát, mert arról nincs szó a mózesi könyvekben. Nézetük, álláspontjuk igazolása érdekében vitába szállnak Jézussal. Jézus felel a vitát kezdeményezőknek s válaszában Istent az élők Istenének nevezi. Ábrahámra, Izsákra és Jákobra hivatkozik, akik a szadduceusok szemében is tekintélynek számítottak. A Szentírás tanítása szerint Isten ad életet minden teremtményének, köztük az embernek is. Ő a földi életnél is nagyobbat akar adni az embernek: az örök életet a feltámadás által. Ha életünket neki ajánljuk fel, akkor halálunk után is vele fogunk élni.
Még a keresztény katolikusok között is akadnak olyanok, akik nem hisznek a feltámadásban. Jézus feltámadásában még talán igen, de az ember feltámadásában már nem. A túlvilágot egy kitalált történetnek tartják, amivel az Egyház akarja megvigasztalni azokat, akik sok nehézséggel küzdenek földi életük során. Ők napjaink szadduceusai.
Jézus Krisztus feltámadása, amelyet évente húsvétkor ünneplünk meg, hitünk legnagyobb igazsága. Az Úr feltámadásának lényeges jele az üres sír. Először az asszonyok, majd a sírhoz siető apostolok találják üresen azt a sziklasírt, ahová a keresztről való levételt követően Jézus testét elhelyezték. A húsvéti beszámolók másik fontos eleme Jézusnak, a Feltámadottnak a megjelenése. Az Úr megdicsőült testben mutatja meg magát.
E találkozások hitet ébresztenek az apostolokban. E találkozások olyan mély lelki változást eredményeznek, ami megmagyarázhatatlan az Úr feltámadása nélkül. A feltámadás után a jézusi közösség tagjainak magatartásában rendkívüli fordulat következik be. Az apostolok bátran kiállnak a nagy nyilvánosság elé, és arról tanítanak, hogy a keresztre feszített Jézus él, Isten feltámasztotta őt a halálból. És ettől még akkor sem tágítanak, ha bántalmazzák vagy megölik őket. Krisztus feltámadását hirdetik, mert megtapasztalták a feltámadást, találkoztak a Feltámadottal.
A feltámadás mindennél jobban tanúskodik Isten emberek iránti szeretetéről. Isten szeretetből teremtette meg az embert, neki köszönhetjük életünket. Isten szeretetből küldte el Fiát, Jézust a világba, hogy megváltson és üdvözítsen minket. Isten, aki nap mint nap sokféleképpen megmutatja szeretetét irántunk, hogyan engedhetné, hogy életünk a semmibe vesszen? Ő az életre teremtett minket és mindannyiunkat az örök életre hív. A feltámadás a halál legyőzése. A feltámadás testünk újjáteremtése és megdicsőülése. A feltámadás Isten ajándéka.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Mennyei Atyánk! Jézus feltámadása nyújtja nekünk a reményt, hogy mi is feltámadunk az örök életre. A halál könyörtelen tényével szembesülve könnyen azt gondolhatom, hogy az életnek ezzel vége. Te új életet adtál Fiadnak, Jézusnak, akit húsvétvasárnap hajnalra feltámasztottál. Hisszük, hogy új életet adsz majd nekünk is, amikor feltámasztasz minket az örök életre. A feltámadást követően találkozhatunk veled, az örök szeretettel. Uram, hiszek a feltámadásban, hiszek az örök életben. Neked ajánlom az életem, hogy veled élhessek majd örökké a mennyei boldogságban. Hiszek, Uram, erősítsd bennünk a hitet!

(forras:net)