2014. január 26. – Évközi 3. vasárnap

Amikor Jézus meghallotta, hogy (Keresztelő) Jánost fogságba vetették, visszatért Galileába. Elhagyta Názáretet, és a tengerparti Kafarnaumban telepedett le, Zabulon és Neftali vidékén, hogy beteljesedjék, amit Izajás próféta mondott:
Zabulon földje és Neftali földje,
a tenger útja, a Jordán vidéke,
a pogányok Galileája:
A sötétben lakó nép nagy fényt lát,
és fény virrad a halál honában s árnyékában ülőkre.
Ettől kezdve Jézus tanítani kezdett. Ezt hirdette: „Térjetek meg, mert elközelgett a mennyek országa!”
A Galileai-tenger mentén járva meglátott két testvért: Simont, akit Péternek is neveznek, és Andrást, a testvérét. Éppen hálót vetettek a tengerbe, mert halászok voltak. Így szólt hozzájuk: „Kövessetek engem, és én emberek halászává teszlek titeket!” Erre azok otthagyták hálóikat és követték őt. Amint onnan továbbment, meglátott másik két testvért is: Zebedeus fiát, Jakabot és testvérét, Jánost. Apjukkal, Zebedeussal a hálóikat javították a csónakban. Őket is elhívta. Ők is otthagyták a csónakot és az apjukat, és követték őt.
Jézus pedig bejárta egész Galileát. Tanított a zsinagógákban, hirdette a mennyek országa örömhírét, és meggyógyított a nép körében minden betegséget és minden gyötrelmet.

Mt 4,12-23

Elmélkedés:

Mindennapok
Közel egy évvel ezelőtt, amikor megválasztották Ferenc pápát, a világsajtó nagy érdeklődést mutatott az iránt, hogy mivel telnek az új egyházfő első napjai. Beszámoltak a vatikáni hivatalokban dolgozó egyházi személyekkel való találkozásairól, valamint az államfők és más diplomaták fogadásáról. Olyan érdekességnek számító dolgok is nyilvánosságra kerültek, hogy például telefonon felhívta Buenos Aires-i cipészét és megkérte, hogy a legutóbb javításra hozzá vitt lábbelijét küldje a Vatikánba. Úgy tűnik, hogy az embereket érdekli, mivel telnek egy pápa hétköznapjai. A hittanórákon a gyerekek is számtalanszor tesznek fel ezzel kapcsolatos kérdéseket.
Érdekes kérdés lehet: Mivel telhettek 2000 esztendővel ezelőtt Jézus napjai? Mit tudunk meg erről a Szentírásból? Jézus nyilvános működésének kezdetét beszéli el a mai evangéliumi szakasz. Máté nem törekszik olyan pontos időmeghatározásra és sorrendiségre, mint amit megfigyelhettünk az elmúlt vasárnapon János evangélista leírása kapcsán, mert őt más szándék vezeti. Ő mintegy Jézus egyetlen napjába sűríti mindazt, amit az Úr nyilvános működésének három esztendeje alatt mindennap tenni fog: tanít, tanítványokat gyűjt (közösséget hoz létre) és gyógyítja a betegeket. Ezzel teltek az ő mindennapjai.
Vegyük sorra e tevékenységeket! Jézus tanít. Tanítja az embereket a zsinagógákban, a hegyen, a síkságon vagy a tenger mellett. Mindegy, hogy éppen hol tartózkodik, tanítja azokat, akik hozzá mennek. Hirdeti Isten országának örömhírét, hiszen ezt tartja küldetésének, ezért jött a világba. Tanítása egyszerű, bárki megértheti. Tanítása közérthető, gyakran alkalmazza a példabeszédeket, azaz olyan hasonlatokkal világítja meg mondanivalóját, amelyek témája az emberek hétköznapi életéhez kapcsolódik. A hallgatóság könnyen a példabeszédekben szereplő személyek helyzetébe tudja képzelni magát, s így könnyebben magára tudja vonatkoztatni a tanítás mondanivalóját. A csodálatos kenyérszaporítást megelőzően, illetve a hegyi beszéd alkalmával sok ezer ember hallgatja őt, más alkalmakkor pedig csak szűkebb tanítványi körének tagjait vagy a kiválasztott apostolokat oktatja. A szavaiban rejlő erőt hamar észreveszik az emberek, mert „úgy tanított, mint akinek hatalma van” (Mt 7,29). Tanítványai és apostolai szintén felfedezik szavainak igazi értékét, amelyet Péter apostol egy alkalommal így foglal össze: „Az örök élet igéi nálad vannak” (Jn 6,68).
Jézus mindennapjainak másik fontos része, hogy együtt van tanítványaival. Ne csupán az apostolok kiválasztásának vagy a tanítványok meghívásának egyszeri eseményeire gondoljunk, hanem arra, hogy az Úr megosztja velük életét. Mindennap együtt van velük, s ők mindenhová követik őt. Hallgatják tanítását, részesei életének, hogy feltámadását követően a Mesterüktől kapott parancsnak megfelelően tanúi legyenek. A tanítványok közösséget alkotnak, amely közösség valamennyi tagja végezni fogja a Krisztustól kapott küldetést. Nem mai értelemben használt „bizalmi állásról” van szó, de a bizalom mindkét részről elengedhetetlen. Jézus megbízik tanítványaiban, rájuk bízza tanítását és ők rá bízzák életüket.
Harmadikként a betegek gyógyítását kell megemlítenünk, amelyek különleges jelei annak, hogy elkezdődött az Isten országa. Csodáival Jézus nem látványosságot akar, nem az érdeklődést akarja felkelteni, hanem megerősítő jelként szolgálnak arra vonatkozóan, hogy Isten irgalma jelen van a világban és minden ember részese lehet.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Urunk, Jézus! Te azért hívtad meg egykor tanítványaidat, hogy a te tanúid legyenek. Tanúskodjanak arról, amit tanítottál és cselekedtél. Ők megismerték a te életedet, veled éltek, s látták találkozásaidat az emberekkel. Te arra hívsz bennünket, hogy megismerjünk téged és tanításodat, és legyünk tanúid a világban. Tőled kapott küldetésünk mindenkihez szól, örömhíredből senki nem lehet kizárva, irgalmad mindenki felé kiárad. Taníts minket arra, hogy engedelmes szolgáid legyünk, akik művedet alázattal folytatjuk annak érdekében, hogy Isten országa szüntelenül növekedjen.
(forras:net)