„Amikor két ember a szíve mélyén egyesül, képesek megtörni a bronz vagy a vas erejét is. Amikor pedig két ember szíve mélyén megérti egymást, a nyelv, amelyen szólnak, édes lesz és lenyűgöző, mint az orchideák illata.” Ji King

Az orchidea története

A legelső orchideagyűjtők adataira teljes mértékben nem támaszkodhatunk, ugyanis történeteikben felnagyított veszélyeket, téves információkat közöltek. Mindezt tették azért, hogy vetélytársaik ne leljenek rá a lelőhelyekre, és ne rabolják ki azokat.

Az egyik legszenvedélyesebb orchidea-gyűjtő, a cseh származású Benedict Roezl a XIX. században saját kertészetet alapított Mexikóban. Utazásai során több, mint 800, a tudomány számára addig ismeretlen növényfajt fedezett fel, köztük több orchideát is. Brazíliában, 1873-ban egy olyan orchideára bukkant, melyet az ő tiszteletére Odontoglossum roenzlii-nek neveztek el.

Munkássága alatt Európában kitört az orchidea-láz, és a gazdag polgárok gyűjteni kezdték az egzotikus növényeket. Az újdonságért sokat fizettek, ezt bizonyítja a londoni Sotheby’s ház 1903-as rekordeladása is: egyetlen szál Odontoglossum crispumot tizenötször annyiért adtak el, mint egy korabeli autót. Ez a szenvedély az első világháború kitöréséig tartott, de azóta is különlegesnek számít ez a virágfajta.

Az orchidea kinézete

A világon már-már megszámlálhatatlan orchidea-fajta létezik. Egy 2008-as adat szerint mintegy 30.000 természetes orchidea és legalább 150.000 hibrid él, és ezek száma folyamatosan nő.

Alkalmazkodóképességük határtalan, hiszen szinte az egész világon, minden éghajlaton megtalálhatóak. Legkedveltebb élőhelyük a 60% körüli páratartalomban és melegben van, pl. Észak-Ausztráliában vagy Dél-Kelet Ázsiában, illetve közel az Egyenlítőhöz. Viszont találtak már a tengerszint felett 2500 méter magasságban is orchideát.

A természet szélsőségeihez gyökereikkel és leveleikkel alkalmazkodtak. Sok növény fejlesztett ki víztartalékoló levelet, s húsosan megvastagodott léggyökereik is különlegesek a virágfajták között. A gyökereket fehér szivacsos réteg borítja, mely eltárolja a levegő nedvességét. A világos, száraz helyekről származó orchideák levelei kemények és kicsik, míg az esős, párás, árnyékban növő fajok levelei puhábbak.

A legtöbb orchideafaj kicsi virágokkal rendelkezik, melyek leginkább színükkel és formájukkal kompenzálják apróságukat. A dísz- és szobanövényként kedvelt, nagy virágot hozó fajták azonban csak elenyésző százalékban léteznek.

Az orchideák a foltostól az egyszínűig, a papucs formájútól az apróvirágúig megtalálhatóak mind a természetben, mind a kereskedőknél. A legkedveltebb fajta a Pillekosbor (Phalaenopsis), a Vesszőkosbor (Dendrobium) és a Csónakorchidea (Cymbidium hibridek). Mielőtt orchideát vásárolnánk, érdemes utána olvasni szakkönyvekben, vagy érdeklődni a kertészetekben, virágárusoknál a fajta jellemzőivel kapcsolatban.

Az orchidea gondozása

Vásárlási tanácsok

Mikor orchideát szeretnénk vásárolni, először mindig tudjuk meg a fajta korrekt és pontos nevét, ugyanis ez alapján tudjuk beazonosítani virágunk igényeit. Emellett nézzük meg a leveleit és a gyökérzetét is: ha az előbbin sérülések vannak, utóbbin pedig kártevőt veszünk észre, semmi esetre se vegyük meg.

A feltűnően alacsony árú virágra is igaz a mondás, miszerint ”olcsó húsnak híg a leve.” Ez a típus vagy beteg és sérült, vagy már levirágzott, vagy huzatot kapott az üzletben, ennek egyik legelső jele pedig csak otthon vehető észre, a bimbóhullás problémájával.

A megvásárolt orchidea szállításánál is ügyelnünk kell a részletekre: télen kérjünk fagybiztos csomagolást, pl. néhány réteg újságpapír, nyáron pedig figyeljünk arra, hogy közvetlen forró napfény hosszú ideig ne érje a virágot. Ha az orchidea fóliával van körbetekerve, mielőbb vegyük le róla, mert gombásodásra (szürkepenészre) hajlamos.

Hazaérve...

Legelső dolgunk megfelelő helyre tenni orchideánkat. Már a levelek minősége alapján is megállapítható, mennyire fényigényes a virág. A húsos, vagy puha levelűeket az északi ablakba, a durvát pedig a déli fekvésű ablakba érdemes elhelyezni. A szobai fényviszonyok általában megfelelnek az orchidea számára, de télen érdemes beszereznünk egy speciális növénylámpát, mellyel egyenletes fényhez tud jutni.

Három alapfeltételt kell megállapítani az orchideák hőmérséklet-igényével kapcsolatban: nem szeretik a hideget és a huzatot, az árnyékban nem fejlődnek megfelelően, valamint a közvetlen napsütés megégeti és tönkreteszi őket. Lehetőleg folyamatosan biztosítsuk neki a 18-25°C közötti meleget; nyáron alkalmazkodik ugyan a közel harminc fokhoz is, viszont télen 16 fok alá nem hűlhet a lakás, mert a virág szárán szirupos-ragadós folyadék keletkezik.

(FORRAS:NET)