Stonehenge érdekessége, hogy nem illik oda, ahol van, hiszen sosem volt itt virágzó sumer vagy ahhoz mérhető kultúra az őskorban, építésekor pedig gyéren lakott terület volt, az itt élők a kőkorszak szintjén éltek, akik főleg mezőgazdasággal foglalkoztak. Igazából nem volt olyan emberi civilizáció, mely megtervezte, megépítette volna ez a komplexumot és legkevésbé volt olyan, aki ezt használta volna.

Az építmény eléggé rekonstruálható állapotban maradt, bár szerkezete bonyolult. Tervezője hihetetlen mérnöki tudásról tett tanúbizonyságot. Az építmény koncentrikus körökből áll, majd legbelül már patkó alakú a kövek elrendezése. A külső kör masszív kőtömbökből áll, majd a belső köröket alkotó kőtömbök mérete lényegesen kisebb. Helyenként, négy álló kőtömbön található egy másik vízszintesen, így egy hármas ablak keletkezik.

A bal oldali képen látható rekonstruálva a kövek elhelyezkedése. A jobb oldalon látható, hogyan változik a napfelkelte helye a Földtengely dőlésszögébek változásával. A belső körökből helyenként hiányzik egy-egy kő, mintha foghíjas lenne. A kisebb köröket alkotó kövek darabszáma nagy, 60-70 darab.

A komplexum különlegessége, amellett, hogy a magasból érvényesül jól a látvány, a földről is érdekes, hiszen a fény-árnyék játék, melyet a felkelő nap okoz, egyértelműen jelent valamit, na de mit?

Stonehenge története

A régészek megállapították, hogy Stonehenge 3 ütemben épült. Az első i.e. 2.900-2.600 között épült. A második fázisban hozzáépítettek i.e. 2.100 körül, majd néhány évtizeden belül megvalósult a harmadik ütem, amikor kicsit módosítottak rajta, majd újra hozzáépítettek, igazából befejezték.

Mivel Stonehenge önmagában nem fejthető meg, ugyanis nincs semmilyen ok, magyarázat, ami eredményezhette volna, körül kell nézni a világban, abban a korban, amikor a komplexum épült.

Az első megdöbbentő dolog, hogy Stonehenge nem egy van a földön, hanem több. Ilyet találtak Dél Amerikában a mai Peru területén, a Machu Picchu-ban, a „Három ablak” templomot, illetve a sumer civilizáció területén Lagash város mellett.

Az időszak történeti áttekintése

Ez volt az az időszak, mikor az istenek, azaz a földre szállt űrhajósok, az emberek között életek, irányították őket, és megajándékozták az emberiséget a tudással, technikával.

Azokban az időkben a templomokat az istenek tervezték, az építkezést ők irányították. Egyetlen templom sem került véletlenül oda, ahol van, hanem nagyon pontosan be voltak tájolva, akár a Nap, akár a csillagok szerint. A tervező minden esetben hihetetlen csillagászati tudásról tett tanúbizonyságot, beleértve például a Föld dőlési szögét is. Éppen ezek a tények segítenek ma sokat, a keletkezés időpontjának a megállapításában.

A sumer leírások a „titkok tudóinak” nevezik azt a mérnök csapatot, amely a tervezést végezte világszerte. Mesteri fokra emelték azt a módot, ahogy apró réseket, lyukakat terveztek, a különböző fény- és árnyékjátékok megvalósítása érdekében, illetve bolygóállások megfigyelésére.

Naptár

A korszak másik érdekessége a naptár volt. A naptár kialakulása a sumer, majd az egyiptomi civilizációra vezethető vissza. Egyiptomban az év 360+5 napból állt, minden negyedik év szökőév volt, az évet 12 hónapra osztották, és minden hónap 30 napból állt. A maradék 5 nap, 5 egyiptomi isten tiszteletére, az ő napjuk volt.

A római birodalom átvette ezt a naptárt, és kisebb módosítások után, ma is ezt használjuk.

Fontos megjegyezni, hogy az istenek a saját naptárjukat használták, melyet a saját bolygójukon használtak. Mivel az ő bolygójuk lényegesen nagyobb pályán kering, ezért sokáig ők nem tudtak mit kezdeni a földi rövid időperiódusokkal, mint a nap, vagy év.

Az átlag emberek nagyon sokáig jól megvoltak naptár nélkül, csupán a fejlettség egy bizonyos fokán, mikor már előre terveztek eseményeket, akkor jelentkezett igényként.

Stonehenge a világban

Mezopotámiában s Stonehenge építésének idején fontos történelmi események zajlottak. Ekkor a sok háború után egy békésebb időszak következett, ekkor erősödött meg az új főváros Lagash. Ekkor épült az ottani Stonehenge, illetve a az igazi Stonehenge második és harmadik üteme.

Szintén ezzel egy időben épült a mai Peru területén a 3 ablak templom. Ezt 1911-ben fedezték fel, az inkák által lakott területen. Ma már biztosan megállapítható, hogy az inkák ismerték a helyet, mely már akkor is eléggé romos állapotban volt, ugyanakkor nem tudták rendeltetését. Arra rájöttek, hogy a besütő nap érdekes fényjelenségeket hoz létre, de nem tudták megfejteni annak a jelentését, ezért isteni jelnek tekintették, és szent helynek nevezték.

Ez a templom kicsit többet is tud, mint Stonehenge, mert itt bonyolult oldalak, és szögek valamint a nap beeső fénye hihetetlen csillagászati adatokat határoznak meg (horizont, napfelkelte helye, csillagok, csillagképek helye, Föld dőlésszöge, stb.)

Komoly amerikai egyetemek foglalkoznak a kutatásokkal, és csak ámulnak, hogy mennyi szabályosság és adat lelhető fel egy ilyen templom romjaiból.

Stonehenge-hez hasonló, de jóval kisebb lelet található még Romániában a régi Sarmizegetusa helyén, illetve közép Amerikában.

Mi válthatta ki egy ilyen egységes világszintű építkezés elindulását, ugyanabban az időben?

A sumer leírások alapján, kb. i.e. 2.200 körül, az égi és földi birodalomban egy újkor kezdődött, a Kos kor, mely felváltotta a Bika korát.

Sok körülmény összhatása miatt nagyon várták az újkort. Elsősorban ekkor indult el hivatalosan a földi naptárral jelzett időszámítás, ez volt a hivatolsan is első megnevezett kor, a Kos, mely Marduk isten jegye volt.

Másodsorban az emberiség elszaporodott, és egyre nehezebben lehetett őket irányítani, maguk az űrhajósok is állandóan háborúztak, már jó ideje nem volt az a nyugodt élet, mint a Vízözön után, maguk az istenek is úgy jósolták meg asztrológiai adatokból, hogy fontos események fognak következni a következő újkorban.

Összegezve megállapítható, hogy az összes Stonehenge szerű építmény kb. egy időben készült a földön, ugyanazt mutatták, igazából mindegyik egy – egy kőből készült komputer volt, mely egyfelől naptárként mutatta előre és visszamenőleg is az adatokat, illetve egy hatalmas csillagászati adatbázis volt.

Az összes úgy készült, hogy a Kos kor kezdetével indult, ez volt a zéró pont, és végig pontos maradt a Kos kor alatt, mely 2.080 évet jelent. Innen kiindulva már érthető a kisebb kövek darabszáma, elrendezése.

Fontos megjegyezni, hogy az összes ilyen komputeres naptár és csillagászati adatbázis csak ebben a 2.080 évben, a Kos korában volt pontos, mert a Föld és a csillagok helyzete állandóan változik.

A mai megfejtés éppen ezért is nehéz, mert ma minden máshol helyezkedik el, mint abban a korban, és gyakorlatilag, ha a megfejtők nem tudnak visszamenni az akkori földrajzi és csillagászati körülmények közé, akkor nem is tudják a megfejtést. A mai informatika sokat segít a megfejtésben, hiszen modellezni tud egy korabeli csillagászati állapotot. Mindezekkel együtt azt a nagy csillagászati adatbázist, ami a komplexumok formájában, elhelyezésében megtalálható, még messze nincs megfejtve, jelenleg csak néhány „érdekes” törvényszerűségre jöttek rá.

A sumer leírások alapján, a Kos korának megjelenésével kezdett igazából kialakulni a naptár alkalmazása, mivel azonban még nem volt mindenkinek otthon naptára, és az emberek nem is nagyon foglalkoztak ennek a szükségszerűségével, ezért a földön, több helyen készítettek ilyen kőből készült komputert, melyet előre beprogramoztak 2.080 évre mindenféle csillagászati adattal, illetve naptárnak. Ezek a naptárak ráadásul össze is voltak hangolva, akár a mai atomóra jelét vevő karórák.

Mindenesetre hihetetlen műszakai, csillagászati és tervezési tudást igényelt egy kétezer évre előre beprogramozott kőből készült számítógépes naptár, adatbázis elkészítése.

(forras:net)