Szilveszteri és újévi babonás

                    ételek...

Modern életvitelünkben eléggé háttérbe szorultak a régi idők babonái, mégis az év bizonyos szakaszaiban olyan erőre kapnak, hogy még a fakanalat is ők forgatják. A szilveszter misztikus éjszakája, az újév első napja rengeteg hagyománnyal, babonával rendelkezik.

Az elmúlt esztendő hátrahagyása, az új évre való felkészülés fontos esemény. Az új esztendőbe való belépés legjobb előkészítésében, a gazdagság, termékenység, bőség elősegítésében rengeteg hasznos praktika, szokás és alapanyag áll rendelkezésünkre.

Minden kultúrának megvannak a maga szerencsehozó élelmiszerei, s az ebből készített hagyományos ételei. Lássuk, ki mivel várja az új esztendőt.

A szilvesztert nagyon sok helyütt ünneplik sertéshús fogyasztásával. Ennek több oka is van. Bizonyos magyarázatok szerint azért vált a malac az évforduló állatává, mert orrával előre túr, azaz a jövőbe mutat, és közben még a szerencsét is kifordítja a földből. Más feltételezések szerint a malac kövérsége, hája az, ami ehhez a megtisztelő szerephez juttatta, hisz ki lenne hivatottabb az új évet várni, mint a jóléttől kövér, zsíros malac. A magyarok virsli és sült formájában, a németek, írek, portugálok, kubaiak, spanyolok sültként fogyasztják, a svédek sertéscsülökkel várják az új évet. Amerikában a malacot egy másik jelképes étellel, a káposztával együtt fogyasztják, míg az olaszoknál lencsével kevert egytálételt készítenek belőle. Ausztriában nem csak húsként eszik, hanem kis szerencsemalacokat is készítenek marcipánból, ami szintén a szerencsére váró családtagok, barátok martaléka lesz az évforduló éjjelén.

A már említett káposzta azzal került be a szerencsehozó ételek közé, hogy az amerikaiak szerint erősen emlékeztet egy tekercs zöldhasúra, azaz dollárra. Ennek okán nem csak a káposzta, hanem bármilyen zöld levél (mángold, spenót, kelkáposzta) is jelképpé válhat a szilveszteri asztalon, hiszen aki sokat fogyaszt belőle, az anyagi gyarapodást remélhet az elkövetkező évben.

A pénz mellett a hosszú élet is igazi motivációt jelent minden szilveszterkor. A karácsonyi trakta után következő újévi fogadalmak közt gyakorta szerepel a több mozgás és az egészségesebb életmód, ennek ellenére a szerencsénkben is bízhatunk, ha hosszabb életre vágyunk. A japánok soba tésztát nyújtanak, és azt fogyasztják el szilveszterkor. Aki a leghosszabb szálat képes egyben eltüntetni, az igazán matuzsálemi korra számíthat. Ugyancsak a hosszú életet – hajlott háttal járó kort – jelképező garnélarákot is szívesen eszik szilveszterkor.

A tengeri herkentyűkkel meg is érkeztünk a halakhoz. A magyar hagyomány szerint a hallal elúszik a szerencse, így mifelénk ritka a szilveszterkor halat vacsorázó társaság, de bizonyos országokban ilyenkor is kedvelt fogásnak számít. A svédek újév ünnepén halban gazdag svédasztalt készítenek, a dánok főtt tőkehalat esznek, az olaszok szárított tőkehalat fogyasztanak, míg Lengyelországban tipikus szilveszteri fogás a hering. A németek pontyot készítenek, sőt arrafelé még az is előfordul, hogy néhány halpikkelyt tesznek a pénztárcájukba, hogy elősegítsék a gyors meggazdagodást.

Nem csak a hosszú és zsíros ételeknek van ilyenkor keletje, hanem az apró, kerekded alapanyagoknak is. Így aztán a lencse, a bab, a borsó és – formáját tekintve kis jó szándékkal – a rizs is ebbe a csoportba tartozik

Az olaszok kolbásszal kevert lencsét, a japánok babot esznek az újév első három napján, Koreában rizzsel készített levest kínálnak az újév első reggelén, Brazíliában pedig lencse és rizs is szerepel az étlapon, biztos, ami biztos. A magyaroknál lencsefőzelék, lencseleves a tipikus újévi ebéd.

Spanyolországban, Portugáliában, Venezuelában, Mexikóban, Ecuadorban, Peruban és Kubában is 12 szem szőlővel vagy mazsolával várják az újévet. Ahogy közeledik az éjfél, úgy eszik meg a szemeket, amelyek a hónapokat jelképezik, és bizony a szőlőszem édessége vagy savanyúsága előrevetíti, hogy az adott hónap milyen lesz.

A gyümölcsök frontját a szőlő mellett a citrusfélék is erősítik. A kínaiaknál a mandarin jó szerencsét jelent, míg a narancs a gazdagságot szimbolizálja. Törökországban a gránátalma jelképezi a szerencsét, a színe és a benne lévő magok a pénzt és a jólétet jelenítik meg.

Az étkezések végét jelentő sütemények is nagy horderővel bírnak az évnek ebben a szakában. A fánkok világszerte a szilveszteri menük oszlopos tagjai. A svájciaktól kedve a hollandokon át a magyarokig, bár tény és való, hogy nálunk főleg a februári, farsangi szezonban készül a legtöbb fánk.

A sült kelt tésztákon kívül a különféle érmeket rejtő desszertek is igen népszerűek szilveszter tájékán. Görögországban süteménybe rejtik az érmét, Svédországban, Norvégiában egész mandulát dugnak a rizspudingba. Aki megleli az extra hozzávalót, az biztosan szerencsés lesz az elkövetkezendő évben.

A javasolt alapanyagok mellett vannak bizonyos ételek, amiket szigorúan tilos szilveszterkor fogyasztani. A szárnyasok elrepülhetnek a szerencsével, a vadak elfutnak vele, a rákok visszafelé haladnak, így szintén nem szerencsés belőlük enni.

Ellenben jó, ha a tányérunkat még akkor sem töröljük fényesre, ha nagyon ízlett az étel, mert a tányéron hagyott maradék lehet, hogy hozzásegít minket ahhoz, hogy a következő évben is mindig legyen valami a tányérunkon - és a kamránk is fel legyen töltve.

Boldog Új Évet

2015!