Egészségre gyakorolt hatásai régóta ismertek. Már az asszírok és a rómaiak is használták fogyasztásra és lázcsillapításra. Európa északi területeire a rómaiak juttatták el. Évszázadokkal később, a már kereszténnyé vált germán birodalomban Nagy Károly rendelte el a cékla termesztését. Ma már a világ minden pontján termesztik és fogyasztják.

Jótékony hatásai

Már elég hamar kiderült, hogy a cékla nemcsak finom, hanem egészséges is. Gyógyhatását, mely nyersen a legnagyobb, a benne található vitaminoknak, ásványi anyagoknak, valamint fitovegyületeknek köszönheti. Rendkivül gazdag folsavban, C-, B1-, B2-, B6-vitaminban, béta-karotinban, niacinban, biotinban. Ásványi anyag tartalma sem elhanyagolható: vasat, szilíciumot, rezet, nátriumot, káliumot, kalciumot, magnéziumot, foszfort, jódot, bórt, mangánt, ként, kobaltot, lítiumot, stronciumot tartalmaz.

Vitamin és ásványi anyagának köszönhetően serkenti a vérképzést, növeli az ellenálló-képességet, támogatja a nyirokrendszer működését. Jó hatással van az emésztőrendszerre, normalizálja a vérnyomást, vízhajtó és méregtelenítő hatása közismert. A céklát a népi gyógyászat is kiváló vérképzőnek ismerik, noha vastartalma nem nagyobb, mint más növényeké. A vérre gyakorolt pozitív hatásait annak köszönheti, hogy a szervezet a céklából sokkal jobban tudja hasznosítani a benne található nyomelemeket. Segít a vörösvérsejtek regenerálásában és szaporodásában, sok helyen kiegészítő gyógymódként ajánlják vérszegénység, leukémia és malária esetében. Legújabb kutatások szerint jótékony hatással van a rákos betegek kezelésében.

Az indiai ajurvédikus orvoslás szintén kiváló vérképző gyógynövényként említi a céklagumót. Ezenkívül, a májbetegségek, székrekedés és egyes bélbetegségek kezelésére használták, sőt a hagyományos indiai "bőrgyógyászatban" mitesszerek, pattanások és korpásodás ellen is javasolták és javasolják ma is.