Kiemelt figyelmet fordít az elkövetkező napokban a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság a tiszavirág nevű kérészfaj (Palingenia longicauda)  védelmére.

Kérészek a Tisza tiszaörvényi szakaszán, Tiszafüred közelében 2014. június 11-én.

Fotó: Czeglédi Zsolt/ MTI

Tájékoztatásuk szerint a védett egyedek állományára fokozott veszélyt jelentenek azok a horgászok, akik csalinak használják a napjainkra csak a Tiszán, illetve egy-két mellékfolyóján élő rovarfajt.

Kérész a Tiszafüred környékén

Fotó: Czeglédi Zsolt/ MTI

A jogszabály kimondja, tilos a védett kérészek elpusztítása, illetve az élő és az elhullott kérészek gyűjtése is. Engedély szükséges a védett állatfaj egyedeinek gyűjtéséhez, befogásához, elejtéséhez, birtokban tartásához. Aki jogellenesen elpusztítja, természetvédelmi szabálysértést követ el, amely jelenleg 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Természetkárosítás bűncselekményét követ el az, aki valamilyen eszközzel felszerelkezve a rovarok telepét felkutatja, vagy jelentős mennyiségű egyedet összegyűjt. Szintén büntetőeljárás megindításával jár, ha valaki kisgéphajóval szándékosan belehajt a napokban esedékes rajzásukba, megzavarva esetleg elpusztítva a kérészeket. Hogy ezek elkerülhetőek legyenek, a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság munkatársai a nemzeti parkok természetvédelmi, halászati őrei, polgárőrök segítségével az illetékességi területen adatgyűjtést végeznek, és tájékoztatást adnak a Tiszán tartózkodó komposoknak, kikötősöknek és hajósoknak arról, hogy mikor várható a kérészek tömeges rajzása.

Szegednél 2014. június 10-én tiszavirágok lepték el a folyó felszínét, és rajzó kérészek ezreit látni a Tisza partján, esténként.

Kasza Ferenc, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagja elmondta, hogy a 8-12 centiméter hosszú rovarok a Tisza alsó szakaszain rajzanak először, ahol a partfal kötöttebb, agyagos, ezeken a helyeken lárvái járatokat tudnak fúrni a földbe, később a Tisza felső szakaszain is előfordulnak.

A kérészek násztáncát követő párosodás után a megtermékenyített peték lesüllyednek a mederfenékre, a kikelő lárvák pedig befúrják magukat a meder falába és a víz felé nyitott vájatban élnek három évig egymáshoz közel, tíz-százezres egyedszámú telepeken. Három év után június elején a kérészek előbújnak üregükből és a víz felszínére emelkednek.

Fotó: Czeglédi Zsolt/ MTI

A rovarokat már a járatok szájánál békák várják, de a ragadozó halak sem akarnak kimaradni a lakomából, és lesben állnak a madarak is. Kérészekre vadászik ilyenkor a folyó partján a sárgarigó, a sirály, az erdei pinty, a mezei veréb és a barázdabillegető is.

A vízből kibúvó lárvák leginkább a partról benyúló faágakon, a vízben álló stégeken vedlenek. A kikelő szárnyas egyedek a víz felszíne közelében megkezdik rajzásukat. A néhány méter magasságú kavargó tömegben a hímek megkeresik párjukat, a levegőben párosodnak, majd rövidesen elpusztulnak. A nőstény a vízbe rakja a petéit, majd párja sorsára jut. A víz felszínét tiszavirág-tetemek lepik el, lassan tovasodródva a folyóval.

A rovarok fokozottan védettek, ám kedvelt csalinak számítanak, így a vízirendőrök kiemelten ellenőrzik ilyenkor a Tiszán horgászókat Gézárt Attila, a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság szegedi parancsnoka tájékoztatása szerint a tiszavirág természetvédelmi értéke tízezer forint, egyedenként.

Forrás: MTI