Utazásaink során nem egyszer veszünk mély levegőt, amikor utunk egy alagúton vezet keresztül. És sóhajtunk fel megkönnyebbülve, amikor szó szerint meglátjuk a fényt az alagút végén. Csak nagyon kevesen olyan elszántak, hogy úti céljuk egy-egy alagút legyen, pedig néhány közülük mesés, néha lenyűgöző, olykor-olykor pedig hátborzongató élményekkel kecsegtet.

A világ leghíresebb alagútjai a lehető legváltozatosabb célból épültek. Legismertebbek a vasúti, illetve a közúti alagutak - ezekkel találkozunk legtöbbször útjaink során. Jó néhány alagút szolgálja csupán a gyalogszerrel közlekedőket, túrázókat. De az igazán hatalmasakat az ipar állította szolgálatába, hiszen nagyon sok általunk megközelíthetetlen ilyen hely szolgálja a vízerőműveket, a közművek, köztük a szennyvíz szállítását. De mára a tudomány is a szolgálatába állított nem egyet, ilyen például a hadászati vagy kísérleti jellegű különleges alagutak.

Guoliang Alagút- a példátlan összefogásban épült alagút

Kínában í Taihang hegység völgyében fekszik egy kis falu: Guoliang, melynek lakói az 1970-es években nagy fába vágták a fejszéjüket! A falut - fekvése miatt - csak nagy nehézségek árán lehetett megközelíteni, így annak lakóit a völgy köré tornyosuló hegyoldalak szinte elvágták a külvilágtól, megnehezítve, hogy lépést tartsanak a világgal. Tucatnyi kétségbeesett falusi 1972-ben feladta addig összekuporgatott vagyonát, eladták minden terményüket és ingóságukat, majd kalapácsokat és egyéb kőtöréshez, útépítéshez használatos szerszámokat vettek belőlük. Ez a maroknyi csapat 5 év küzdelmes munkájával, és sajnos emberáldozatok árán 1200 méteren át, 5 méter magasan és 4 méter szélesen kivájták a falut a külvilággal összekötő alagutat. 1977. május első napján adták át a forgalomnak. Ez a példátlan összefogás eredményeként létre jött út már-már műalkotás számba megy, de tudni kell róla, hogy amennyire veszélyes, annyira kedvelt úti cél az adrenalin függő motorosok és az autósok között. Kanyargós, a hegy oldalát követő szerpentinszerű kanyarokban lelátni az alatta tátongó szakadékba!

A tudomány alagútja - A Nagy Hadronütköztető Gyűrű
Egyszerű földi halandók számára első blikkre unalmasnak tűnhet, de a fizika rajongóinak egy szentély ez az alagút. Aztán néhány paraméter, és pusztán a létezésének célja kibillent bárkit a közönyből! A Francia ország és Svájc határán, vagyis alatta 27 km teljes hosszúságban, szabályos kört formázó létre hozott alagút egy 27 fizikai kísérlet céljára létre hozott részecskegyorsító. A föld alatt írt kör a domborzattól függően 50-150 méter mélyen fekszik. A 3 méter széles alagút négy helyen keresztezi a svájci-francia határt. Az alagútban zajló munka eredményei, mérései nagyjából 80 állam 7000 fizikusa számára szolgáltat adatokat. Ám ennél is több emberben kelt félelmeket. A kísérletek során ugyanis az anyag parányi alkotórészeit próbálják a fénysebességnél is gyorsabbra felpörgetni, majd ütköztetni. Sok olyan kérdésre kaphatunk így választ, ami a fizikusokat foglalkoztatja, de még több kérdést vet majd fel, ami mindannyiinkat érinthet. A legmerészebb aggodalomra okot adó gondolat az, hogy a kísérletek során kisméretű fekete lyukak keletkezhetnek, melyeket, ha nem tudunk kezelni, akkor elnyelhetik a Földet. A létesítmény megnyitása idején egyes országokban a bizonytalanság tömegeket vitt vallási vezetőik elé, hogy ott kapjanak vigaszt és biztonságot. Ki tudja, talán pont ezeknek a kísérleteknek köszönhetően lesz alkalmunk egyszer valóban utazni az időben, így anélkül, hogy kimozdulnánk lakóhelyünkről, megpillanthatjuk, kik és hogyan lakták, járták azokat az utcákat, amiken mostanság mi járunk.
A budapesti Várhegy-alagút

Ahol áll egy vár, ott valahol lennie kell egy alagútnak is! Fővárosunk több alagúttal is büszkélkedhet, de mind között a leghíresebb a budai váralagút. A 350 méter hosszú alagút a Lánchíd budai hídfőjét, a Clark Ádám teret köti össze a Krisztinavárossal. 1865-óta szolgálja a lakosságot, a megszámlálhatatlanul sok autó mellett, két állandó buszjárat is áthalad rajta. Az országot behálózó útrendszerben minden távolságot, aminek egyik pontja Budapest, innen mérnek, az itt található 0 kilométerkőtől.

Alagutak mindenhol vannak, lehetnek díszesen megmunkáltak, szolgálhatnak nagy tömegeket, de lehetnek csupán a kószáló szerelmeseket elbújtató kis átjárók is. Mindenképpen borzongással töltik el az embert, hiszen bármennyire is tudjuk, hová szeretnénk eljutni, ott motoszkál a fejünkben a gondolat, mi van, ha nem a térben, hanem az időben lépünk egyet, és amikor a kijárathoz érünk, egy másik világban találjuk magunkat? Kijönni az alagútból olyan, mint az újjászületés, van egy fajta varázsa, amit szeretünk újra és újra megélni.