VERSEK-VIRÁGOK-VIDEÓK

Vilagito viragok

3/28/2014

Világító bogárkákról „ezer éve” tudok, hiszen ki ne ismerné a szentjánosbogarakat. Világító gombákról is olvastam már több helyütt, és az első rácsodálkozást követően napirendre is tértem a dolog fölött. Ám világító virágokról mindeddig nem volt tudomásom. Pedig vannak.

Legalábbis az egyik előző írásomban (A világ legszebb órája) már említett Vasárnapi Újság szerint. Akkor a meseszép virágórákról olvastam a régi hetilap 19. században kelt írásában („A növényélet külső tényezői”), és ez késztetett némi kutakodásra, majd a fentebb nevezett iromány megalkotására.

Azonban a korabeli ízes magyar nyelven íródott cikk más témákat is érintett, többek között a világító virágok témakörét. Ezt is érdekesnek találtam, ezért a múltkorihoz hasonlóan az eredeti szöveget változtatás nélkül, az általam összebogarászott képek felhasználásával ezúton közkinccsé teszem:

„A növények világitását Linné Erzsébet (a nagy Linné leánya) fedezte föl elsőbben, az upszalai füvészkertben a nagy sarkantyuka (tropaeolum majus) virágán, későbben Haggeren, Svédországban más növényeken is látta.

Bizonyos virágok ugyanis, mellyek sárga, veres, vagy fejér szinekkel ékeskednek, meleg nyári hónapokban, különösen julius- és augusztusban, naplemente után, derült és tiszta időben, s termékenyités idején, apró fényszikrákat szórnak ki, mellyek csakhamar elenyésznek, de megint előtünnek. Zavadzky és utána mások is az illyen mulékony világitást villanyos természetűnek tartják. Szembetünő fokon mutatják ezen tüneményt a napvirág (helianthus) némelly fajai (a képen: helianthus tuberosus),

a kerti peremér (calendula officinalis),

a kis és nagy büdöske (tagetes patula et erecta),

a tüzes liliom (lilium bubiferum),

a tubarózsa (polyanthes tuberosa)

Sárospataki tanár Molnár István ur pedig az egérfarku cziczkóron (achillea millefolium) látott illynemű világitást, szepességi utjában 1834-ben. Néha a villódzás huzamosb ideig tart.

A cikkben néhány egyéb világító növény következik, róluk – az elsőt leszámítva – nem keresgéltem képet, mert kevésbé látványosnak mondhatók.

Hiteles adatokból tudjuk, hogy a berzsen vérfürt (phytolana decandra) levele egy folytában 3 óráig világitott, majd kékeszöld, majd sárgászöld fénynyel.

A villós fütej (euphorbia phosphorea) megsértése következtében kifolyt tejnedv Brasiliában több másodperczig szokott egy huzamban fényleni. Ezen huzamosb világitást a természetbuvárok villós anyag kifejlésének tulajdonitják. – Az elhalt növények és növényrészek is hasonlag képesek ezen jelenet előidézésére, különösen akkor, ha bennök már a rothadási hajlam megvan, ha a szétbomlás kezdete mulatkozik, vagy tán épen folyamatban is van. Nem hallották-e hirét olvasóim! az ugynevezett revének, korhadt farészeknek, mellyekkel kis gyermekek setétben egymást ijeszteni szokták? Belföldi növényeink közt ismeretesek e tekintetben a füz-, tölgy-, bükk-, égerfa, különféle fenyőfajok, sőt a burgonya is.”

Alexander Krichevsky még 2010-ben írt tanulmányt az autolumineszcens (vagyis maguktól világító) növényekről, majd ennek sikerén felbuzdulva meg is alapította saját vállalkozását, az előbb említett élőlények termesztésével foglalkozó Bioglowt. A genetikailag módosított, „Starlight Avatar” névre keresztelt dohánynövénynek a legfiatalabb részei világítanak a leginkább, és mivel világítani nehéz dolog, a virág legjobb körülmények között is csak két-három hónapig bírja.

Én soha nem láttam még világító virágot, ám úgy tűnik mások sem sűrűbben, mert „világítós” képet nem igazán találtam róluk. Azért nem nagyon bánkódom a dolog miatt, mert nappali fényben is gyönyörűek.

Kollát Gyula

Címkék: erdekes vilag