Vízkereszt....

                              Juhász Gyula. Vízkeresztre  

                           Jövének távol, boldog Napkeletről
                           Három királyok, híres mágusok,
                           Mert hírt hallottak a csodás Gyerekről,
                           Kiről legenda és jóslat susog.

                           Ki született szegényen Betlehemben,
                           Kit megöletne Heródes király
                           S aranyat, tömjént, mirrhát lelkesedve
                           Hoz néki Gáspár, Menyhért, Boldizsár!

                           Szerecsen, indus, perzsa, mind csodálja
                           A Kisdedet, ki a jövő királya
                           S a csillagot, mely homlokán ragyog.

                           Ő édes, kedves. Bájolón gagyog
                           S egy pintyőkét néz, mely szent szeliden
                           A Szűz Mária vállán megpihen...

Január 6-án a háromkirályok gyermek Jézusnál tett látogatását ünnepli a katolikus egyház, ekkor kerül sor a vízszentelés szertartására is: a pap megáldja a keresztvizet és a szentelt vizet.

Az epifánia néven is ismert vízkereszt Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe. A magyar vízkereszt elnevezés az ilyenkor hagyományosan végzett vízszentelésből eredeztethető.

Vízkereszt napja a IV. század elején kezdett a keresztények körében terjedni mint Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe. Később az ünnep elsődleges témája keleten Jézus keresztsége lett (erre emlékeztet a vízszentelés); nyugaton viszont a háromkirályok látogatása került előtérbe, mindamellett itt is megmaradt a vízszentelés szertartása. A II. Vatikáni Zsinat rendelkezései értelmében a római katolikus egyház január 6-án a háromkirályok látogatását ünnepli vízszenteléssel egybekötve; Jézus megkeresztelkedésének ünnepe a következő vasárnapra esik. A kánai menyegzőről, amelyen Jézus első csodáját vitte végbe a vizet borrá változtatva, egy közbeeső hétköznapon emlékezik meg az egyház.

A vízkereszt amiatt is kiemelt ünnep a katolikus egyház életében, mert ekkor kezdődik meg a házszentelés időszaka. A házszentelés szertartása során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; a szentelmény révén nemcsak az épületeket, hanem a benne lakókat, dolgozókat is megáldja.

Január 6. Vízkereszt, háromkirályok

A karácsonyi ünnepek zárónapja., ekkor kezdődik a Farsang. Ezen a napon

utoljára gyújtják meg a karácsonyfán a gyertyákat, majd lebontják a fát.

Sok helyen Vízkereszt napján tartják a Csillagozást vagy a Háromkirályok járását, a három napkeleti bölcs betlehemi látogatásának emlékére.

Az egyházi naptár szerint Epiphania Domini, azaz az Úr megjelenésének

napja, az a nap, amikor Jézus Krisztus kinyilvánította születését a pogány népeknek. Ennek jelképe, hogy a három napkeleti bölcs-a három királyok-

Gáspár, Menyhért és Boldizsár Jézus születésekor megjelent a betlehemi

csillagot követve, uralkodónak kijáró tisztelettel hódolt a gyermek és édesanyja, Mária előtt. A katolikus egyházi szertartás szerint  e napon a templomokban tömjént és vizet szentelnek-innen származik a magyar

Vízkereszt elnevezés.

Vízkereszt a karácsonyi ünnepkör utolsó napja.

Megszentelik a házakat vízzel és sóval (ezek a néphiedelem szerint gonoszűző szerek) és krétával a szemöldökfára írják a G.M.B-t.

(Gáspár, Menyhért, Boldizsár)

Ehhez a naphoz kapcsolódik a következő időjóslás:

"Ha Vízkeresztkor megcsillan a víz a kerékvágásban, nem lesz hosszú a tél."

Vízkereszt napja utat nyít  a sok vidámsággal, muzsikával járó  Farsang  

időszakának  is.