- Debrecenben sokszor végigsétáltam a főúton. Ott voltak a legszebb könyvesboltok. Nekem sose volt pénzem arra, hogy könyveket vegyek, de a szememet legeltettem, és láttam legalább a magyar kultúrának erre-arra borulását.

- Látok egy könyvet, kicsit nagyobb volt, mint a tenyerem. Ez volt a címe:

Miért énekel a fülemüle?





Micsoda kérdés! Hát miért szalad a nyúl? Miért lóg az elefánt ormánya? Micsoda kérdés! De egy professzor írta. Bementem. 15 Ft-ért megvettem. Életem egyik legjobb könyvét vettem meg.

Miért énekel a fülemüle?

Egy ember élete sem elég, akár madarakat, akár bogarakat vagy hangyákat tanulmányoz. Elmondja ez a professzor, aki a madarakat tanulmányozta, észrevette, hogy amikor a kis fiókák kijönnek a tojásból, a fülemüle apuka hat héten át szünet nélkül, éjjel-nappal énekel.

Miért kell éjjel is énekelni?

Fogta magát a professzor, kivett a fészekből két kis fiú fiókát, mert csak a fiúk, a hímek énekelnek. Bent a lakásában 3 hétig táplálta, aztán visszahelyezte a fészekbe. Ez a két kis madárka 3 hétig nem hallotta az apa énekét. Mikor megnőttek, eljött a kirepülés, ivarérés, olyan rikácsoló hangot adtak, hogy a nőstények elrepültek tőlük. Nincs párválasztás. Nincsen új fészek. Nem jön új nemzedék.

- Nekem ez olyan hatalmas lecke volt. Itt vagytok szülők. Lagalább 16-18 évig énekelhettek a gyermekeitek szívébe lelki dallamot. A fülemüle apukának csak 6 hete volt, és tudta, hogy éjjel-nappal fújni kell. Amelyik megtanulta, megtanulta. Kimegy, énekel, és jön a párja. De amelyik nem hallotta, nem kapott párt. Nincs folytatás.




- Megkérdem mégegyszer a szülőket, azalatt a kis idő alatt, 16-17-18 év alatt, ami adatott nektek, beleénekeltétek-e a gyerekek szívébe Jézus szerelmét? A ti szívetek szerelmét Jézus iránt? Beleénekeltétek?

- Mindig fájdalommal emlékszem egy kis diáklányra. Debrecenben prédikáltam a gyerekeknek. Odajön, és mondja egyszer:

- Többet nem jöhetek. Anyukám nem enged.
Ez abban az időben volt, amikor egy kicsit szabadon lehetett élni, de olyan elgondolás volt, hogyha nagyon vallásos egy lány, akkor nem megy férjhez. Nem üldözték a vallást, sőt segítették.

- Anyám azt mondta, ha mindig bibliázok, senki nem vesz feleségül.
Az anyja bezárta a kislányt a padlásra éjjel-nappalra. Csak úgy engedte le, ha megfogadta, hogy többet nem megy bibliaórára. Ez egy édesanya volt. Később aztán megszabadult szegény leány, hitben élt és hitben halt meg. Az édesanya bezárta a kislányát, hogy ne menjen bibliaórára.



A fülemüle apuka pedig megtanította a kis fiókáit. Betöltötte hivatását.