Szeretettel köszöntelek a VERSEK-VIRÁGOK-VIDEÓK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
VERSEK-VIRÁGOK-VIDEÓK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a VERSEK-VIRÁGOK-VIDEÓK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
VERSEK-VIRÁGOK-VIDEÓK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a VERSEK-VIRÁGOK-VIDEÓK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
VERSEK-VIRÁGOK-VIDEÓK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a VERSEK-VIRÁGOK-VIDEÓK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
VERSEK-VIRÁGOK-VIDEÓK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
BOLDOG EMBER
Boldog, aki mindvégig a kísértésben kitart
Köszönjük az erőt - amit adtál
Boldogok, akik hisznek benned és várnak reád,
Mert a boldogság rá talál
Boldogok azok, akik már boldogok,
Hogy ők már megtalálták
A boldogságot keresni kell tán?
Vagy csak úgy magától rám talál?
Ha boldog akarsz lenni- akkor tenni
Kell érte és megéri a fáradság.
Elődeink is fáradoztak - de mennyit
A Bibliából tudjuk. JÉZUS, TE ugye
Nem panaszkodtál és értünk bűnösökért
Meghaltál - mint BOLDOG EMBER
Ott a keresztfán!
|
|
TANULJUNK A MENNYEI PÉLDAKÉPÜNKTŐL "Kicsoda hasonló az Úrhoz, a mi Istenünkhöz, aki a magasságban lakozik? Aki magát megalázva tekint szét mennyen és földön." (Zsolt. 113,5-6.)Krisztus életével, tanításaival és példájával megvilágított tökéletes magyarázatát adta az önzetlen szolgálatnak, amelynek az eredete Istenben van. Isten nem önmagáért él. A világ megteremtésével és minden dolgok fenntartásával állandóan másokért szolgál. |
Nagyszerű felvétel Szent-Gyögyi Alberttel! Kutatásai inspirálták az Avemar hatóanyagának kifejlesztését, amelyet a mai napig Kunfehértón gyártanak!
http://www.youtube.com/watch?v=a-xn1INYsoY&feature=youtu.be
Hogy búsan a vonatra szálltam,
lenn volt az éji szürkület,
és a sötét mezőkre nézve,
szóltam: "Mi rossz tenélküled."
Nappal van... A vasút a rétet
ujjongó kedvvel futja át,
friss illat árad messze-messze,
körül virágzó tarkaság.
A szélbe kék virágok ingnak,
s én tőlük félve kérdezem:
"Kék lányszemek, kéklő virágok,
felkelt-e már hű kedvesem?"
A kék virágok integetnek:
"Most kel fel épp hű kedvesed,
rád gondol és a szíve úgy fáj,
szemei könnytől nedvesek!"
12 éve | Miclausné Király Erzsébet | 1 hozzászólás
Szabó Lőrinc -
MEGLEPETÉSEK
Gyanútlan vers október 15-én
Szájon csókol a pillanat,
másik kést üt a szivedig,
a harmadik halk telehold,
szív rózsája a negyedik,
van tömör-édes, mint a méz,
van lángvető csipkebokor,
van, mely egy elnémúlt világ,
van, mely kurjongat, mint a bor,
van, melyet észre sem veszünk,
hallhatatlan, sóvár zene,
van mindenüttjelenvaló,
van szétvivő mindenfele,
ez tűz, mely Földet nyal körűl,
az egy katicát tapos el,
van gyermekkorba kérdező,
van, mely Afrikából felel,
van, melyben villájával az
ördög felszúr a föld alól,
van atomgáz, bombahalál —
s van legvégső csömör, mely oly
bambán, szeliden néz, olyan
öklendtetőn és kedvesen,
mint kifliből a svábbogár,
mint kolbászból a birkaszem.
Böjte Csaba - Megmaradunk!?
Én is olvasom az okos, precíz kimutatásokat, hogy az elmúlt években itt is - ott is mennyivel fogyott a mi drága népünk, és hogy a statikák fényében mire számíthatunk. Természetesen én is kitudom számolni, hogy ha havonta leesik 10 cserép a házamról, akkor mikor fog elfogyni az összes cserép és rám roskadni a ház. Az is logikus, és ki is lehet számolni, hogy ha jön nek
A világhírű írónő Kenneth Klára, avagy Claire Kenneth a versét 1957-ben írta, az októberi szabadságharc első évfordulóján, a legifjabb hőseink emlékére.
Forrás: http://magyar-vers.hu/archives/521
Anyu, tüntetni megyek!
Tegnap még, selymes szőke hajad
Simogatta szelíd anyai kéz…
Ma fegyverrel a kezedben
a barikádra mész…
Tegnap még féltél az iskolában,
hogy a leckét nem tudod jól…
Ma? Orosz túlerővel szemben
a géppisztolyod szól…
Csak tizennégy éves voltál
Vézna, kékszemű gyerek,
Bekiáltottál a konyhába:
Anyu, most tüntetni megyek!!!
Boldogság... Nem is tudod, mit gondolj róla, vagy mit érezz, ha egyáltalán érezned kell vele kapcsolatban. Olyan megfoghatatlan, olyan légies, olyan nem evilági. Amit mindenki keres égen-földön, és a halálos ágyán kevés embernek adatik meg, hogy elmondhassa: Megtaláltam!
Gondolatok cikáznak benned, ahogy visz egyre feljebb és feljebb a busz a hegy tetejére. Hol van a boldogság? Mi a boldogság? Főleg abban az országban, ahol ember nem él meg az ember mellett, mert más a vallása, származása, mert másként gondolkodik.
Gyere haza
A leány életében először minden olyan érdekes volt, de azután minden szertefoszlott, és nem maradt más, mint a nyomorúság. Végül is Chicago alvilágában kötött ki. Zajos mulatságokat csapott barátaival és barátnőivel, szíve mélyén azonban ott volt az elveszett otthon utáni vágy.
Anyja egész éven át várt gyermekére. Szívesen utána ment volna, hogy megkeresse, de hol? A szeretet találékony. Levelet írt. De hová? Leányának címét a bűnügyi rendörség sem tudta már évek óta felfedezni.
Adjuk Istennek gondjainkat!
„Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van reátok.”Péter 1. levele 5:7
Vannak-e most olyan terheid, amelyeket nem tudsz letenni? Lehet ez a „mit együnk, mit igyunk, mivel ruházkodjunk” kategóriája (magyarul: megélhetési kérdések), de lehetnek lelki gyötrelmek a családi, munkahelyi, egyéni lelki életünkben is. Talán épp a határidők nyomása alatt vagy, és nem tudod hogyan fér bele, az adott időbe a sok-sok feladat.
Elvitte a szél...
A liget területén lévő pázsit közepén kinyílott egy pár pitypang. Az egyik szép sárga virágú, erős, fejlettebb volt mint a többi. Derűs képet nyújtott, mint a májusi este.
Schvalm Rózsa verse
Loncuska képszerkesztésével.
Színház e földi világ
Színház e földi világ,
fontos a szereposztás.
Nagyobbnak lenni másnál,
a mennyben is így van tán?
Emberi gondolkodás!
Jézus szolgáltat példát:
Ím itt van ez a gyermek,
hasonlókká legyetek!
Játékosan önfeledt,
nem visel semmi jelmezt.
Ti is jelmezt levetve,
önmagatok legyetek!
Sem méltóság, sem érdem,
a mennybe nem emel fel,
csak aki kicsinnyé lesz,
mint itt ez a kisgyermek.
Alázattal, megtérve,
mint Istennek gyermeke,
élheti önfeledten,
öröklétét az ember.
(2011-01-10)
Schvalm Rózsa verse
Loncuska képszerkesztésével
Bízz a z Úrban mindenkor
Bízz a z Úrban, mindenkor Benne bízz!
Tőle van minden, mi igazi kincs.
Övé nagyság, hatalom, dicsőség,
Mindeneket fenntartó Fensőség.
Magasztaljad Őt mindenek felett!
Uralkodik földön és Mennyekben.
Jövevény vagy, ajándék mindened,
Neki adj hálát érte szívedben!
Ki bízva, Felé fordítja arcát,
Áldott lesz bő termést hozván.
Olyan, mint folyó mellé ültetett fa,
Melynek bő-víz táplált gyökere van.
Nem retteg hőségtől, tűző naptól,
Életerőt kap dúsan, jó talajból.
Levele zöldell a szárazságban,
Megtermi gyümölcsét gazdagságban.
Schvalm Rózsa
(2012-09-13)
Schvalm Rózsa verse Loncuska
képszerkesztésével
Mért engedi?
Mért engedi Isten,
kérdi sok-sok ember,
hogy a világ mélyen
válságba süllyedjen?
Szemrehányó szavak,
eget ostromolnak,
miközben a szívük,
Tőled oly távol van.
Más isteneket,
bálványokat imádnak,
varázslók, jósok
élik virágkorukat.
Nem a Te Teremtő
nagyságodat áldják,
s nem igazság útját
keresik és járják.
Ó, Uram, a Te türelmed
oly végtelen,
s mint az óceán,
mélységes szereteted.
A tévelygők felé
áraszd kegyelmedet,
bűnök árját fedezze el
a kereszted!"
Schvalm Rózsa
(2012-07-16)
Schvalm Rózsa verse
Loncuska képszerkesztésével.
Vérző szívű alkonyat
Rubinvörös fényárjában izzik
a vérző szívű alkonyat.
Égő aranysugarait hinti
szerte, a távolodó nap.
Ragyogásában, mártózik az ősz
tündöklő lombkoronája,
erdők és mezők gyönyörködtető,
festői szín kavalkádja.
Lassan hegy mögé tűnnek a fények,
homály rejti a színeket.
Feljön a hold a szürkülő égen,
árnyakat rajzol az este.
Schvalm Rózsa
(2012-09-07)
Schvalm Rózsa: Mit hoz a jövő
Fénykarjával ölel a nyári napsugár,
hallgatom csobogó csermely lágy dallamát.
Fenn az ég tavában bárányfelhők úsznak,
rózsaillatot hoz a szellő fuvallat.
Régmúlt esztendők nyárvarázsát idéztem
ha ma körülnézek, elszorul a szívem.
Kopár a táj, a nap égetőn perzselő,
mi enyhülést adna, sehol nincs egy felhő.
Szomjazó fák búsan lombjukat hullatják,
csermely sem csobog, csak kiszáradt medre vár.
Ó, vajon hova, merre halad a világ?
Haldokló földünk sóhaja égre kiált!
(2012-09-02)
Sziklaváram meg nem rendül
Szél zúg, vihar dúl a világ tengerén,
válság villámok cikáznak élesen,
segítségül Téged hívlak, Istenem,
gondok közt, s bajokban megmentőm Te légy!.
Titáni küzdelem is semmibe vész,
nélküled zátonyra futna csónakom.
kevés lenne erőm s önakaratom,
ha Te vezetsz, vitorlám feszíti a szél.
Bár köröttem a vihar nem csendesül,
tombol tovább megállíthatatlanul,
szívem mégis békés sziget legbelül.
Felettem sűrű homályban is fény derül,
nem ragadhat el az ár, bármily vadul
támadna, Sziklaváram meg nem rendül.
Schvalm Rózsa
(2012-08-29)
Álmodik a falevél
Álmodik a falevél,
hintázva az ág ölén.
Álmában tavasz van még,
elringató álomkép.
Simogató napsugár,
átöleli fényével,
önfeledten, boldogan,
víg táncot lejt a szélben.
De az álom, jaj elszáll
az ősz borús hajnalán.
Napfény helyett ködhomály,
szomorú lett a világ.
Ó, mily fájó ébredés,
hova lett a szép tavasz?
Bánatosan körülnéz,
már a nyár is elsuhant?
Felcsillan még a remény,
napsugár az ősz egén.
Árasztja arany fényét,
fürdik benn a falevél.
Színes jókedvre derül,
őszi szél szárnyán repül
egy álomvilág felé,
honnan vissza sose tér.
Schvalm Rózsa
(2010 09 10)
Schvalm Rózsa verse
Loncuska képszerkeszésével.
Álmodni a csendben
Szellőben hullámzó,
vadvirágos réten,
sétálni volna jó,
mint gyermekként régen.
Álmodni a csendben,
árnyék rejtekében,
szárnyaló lélekkel,
a múltat idézve.
Bontani szeretném,
emlékim dobozát,
s összerakni szépen,
minden kis kockát.
Képzeletben újra
átélni mi szép volt,
nem gondolva búsan,
hogy ez már oly rég volt.
Hogy elrabolta már,
a kegyetlen idő,
és bármennyire fáj,
vissza sohasem jő!
Schvalm Rózsa
(2012-08-22)
Felemel egy kéz
Állok mély szakadék szélén,
nincs út, mi átvezet rajta.
A kék ég messzeségbe vész,
hogy jutok át a túlpartra?
Önbizalmam reccsenő ág,
nem képes tartani engem..
görcsösen kapaszkodom bár,
zuhanok, s a mélybe esem
Ketrecbe zár vasakaratom,
nem enged felfelé néznem.
Nem látok túl a homályon,
botlok ütközés kövében.
Botlás megnyitja látásom,
ködfátyla oszlik előttem.
Menekvés útja világos,
felleg nem zárja előlem.
Felemel a mélyből egy kéz
szeretet hídon vezet át.
Lábam, nyomába bízva lép,
Éltem tudom, célba ért már.
Schvalm Rózsa
(2012-08-22)
Hullócsillagok
Szobám ablakából néma csöndben nézem,
Miként sűrű villanások fényködében,
Hullócsillagok szaladnak le az égen.
Ragyogó fények, augusztusi éjben.
A mindenség színjátéka e ragyogás,
Feltűnő, majd gyorsan letűnő csillogás.
Ismétlődő jelenség, gyors egymásután,
Varázslatos szépség, az ég horizontján.
Látványos esemény, távozó nyár éjén,
Lélekemelő és csodálatos élmény.
Magával ragad és szárnyal képzeletem,
Fenn a magasságban, égi ösvényeken.
De halványulnak a fények, múlik az éj,
Bíbor palástját ölti a hajnali ég.
Tücsökzene koncertje szól andalítón.
Álmot hoz szememre a hajnali mámor.
Schvalm Rózsa
(2010-08-13)
SZERETLEK ISTENEM
SZeretlek Istenem
Szeretlek Mindenem, mert csakis
Te vagy nekem a Szeretet Istenem
Hangzik fel sokszor számtalanszor
elmondja ajkam, ha TE akarod,
de ha én, azt már nem tudom
elmondani így még!
Szeretlek Istenem, Óh Te Nagy Szeretet
ezzel kelek, fekszem s-ez éltet
ha mondom - ha kimondhatom,
- ha hallhatom e- szavakat.
Százszor és ezerszer míndig és
míndig ez a legnagyobb szó
s ez a legcsodálatosabb,
s ez az alázat is egyben.
Reményik Sándor
A menekülõ
Ha mennem kell, magammal sokat vinnék,
Az egész édes, megszokott világot,
Rámástul sok, sok kedves drága képet
És egy pár szál préselt virágot,
Vinnék sok írást, magamét meg másét,
Sok holt betûbe zárt eleven lelket,
S hogy mindenütt nyomomba szálljanak;
Megüzenem a hulló leveleknek.
Vinném az erdõt, hol örökké jártam,
Hintám, amelyen legelõször szálltam,
A keszkenõm, mivel rossz másba sírni,
A tollam, mert nem tudok mással írni,
Vinném a házunk, mely hátamra nõtt,
Az utca kövét küszöbünk elõtt!
12 éve | Sárközi Dezsőné | 1 hozzászólás
Az aradi várfalánál
Édesapám, kik állanak
az aradi várfalánál?
Édesapám, mért van puska
annál a sok katonánál?
Édesapám, mért esküsznek
büszke arccal tizenhárman?
Édesapám, mért sír a szél
az aradi nagyhatárban?
Holtak csendje, néma árnyék
zuhant le az anyaföldre,
de a lelkük szállt az égbe,
igazságként tündökölve!
Esküt-tartó, nagy hitüket
foglaljuk egy szent imába,
visszatérnek majd az égből
szabad-lelkű szép hazánkba!
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás