Kárász Izabella - Vajon imádkozol-e értem?

Vajon imádkozol-e értem, 
Mikor leszáll a csendes alkony, 
S a kis szobádban egyedül vagy, 
Hogy senki már ne zavarjon.

Vezess át a fényen
És át a sötéten,
Csillagom légy éjben,
Napsütésem délben!

Őrizz meg a bajtól,
Ments meg kárhozattól,
Gyújtsál bennem máglyát
Lelkem legyen fáklyád!

Tisztítsd meg a szívem,
Erősítsed hitem,
Ha nem látlak Téged,
Mutass menedéket!

Légy vigaszom gondban,
Szeress bánatomban,
Mindig szorítod kezem,
Vezess, Uram, engem!

Orbán Krisztina

Napindító .Szeretetsugarak szálljanak

"Szeretet ölelje szívedet , fény kísérje utadat
Susogj a széllel, szállj a felhőkkel, 
Szárnyalj , dalolj a madarakkal 
Szeretetsugarak szálljanak szerető szívedből 
Széppé varázsolva Életutadat. "

Hioszi Tatiosz:

Elfogadni tudni a boldog napokat,
de az örömteleneket is.
Sem kicsordulni, sem elsivárulni.
Sem elcsorbulni, de túl sokat sem érni.
Sem szónokolni, sem elnémulni.
Nem megtenni gyorsan, de nem is késlekedni.
Nem hivalkodni, és nem tetszelegni -
sem az éles kést, sem a díszes cserepet nem kíméli az idő.
Az előbbi elcsorbul, az utóbbi színét veszti.
Utat választani, de nem a sikerét, hanem a boldogságét.
Az úton járni, majd végigmenni,
a nagyságot az erénnyel, és nem a szerencsével mérni.

Minden reggel, amikor fölkelsz, keresd meg magadban azt a gondolatot vagy érzést, amiért érdemes élni.
Müller Péter

Isten tenyerén ébredtem, s lenéztem a Földre,
Hófehér csúcsokra, kopár legelőkre.
Kanyargós folyók tükrében láttam kelni a Napot,
Sugaraiban álmos hajnal mosakodott.
Láttam az óceánt gyermekként ragyogni
Sirályokat felette felhőkkel táncolni,
láttam a békét az emberek szívében,
Láttam az erdőket fürödni a fényben.
Láttam sok-sok mosolyt és láttam a reményt,
Láttam az embert, és láttam a zenét,
Láttam a földet szeretetben élni,
Láttam a csöndet a széllel zenélni.

Lelki család

Szétzüllött otthonok. Gyűlölködő, marakodó háznép. Egymás ellen támadó apák és fiak. Testvérharc. Torz világ. Sötét század. Korosztályok egymást taposása, melyben az öreg számára nincs szeretet s a fiatal iránt nincs megértés. Szomorú, kietlen reménytelenség. Éhen haló, szomjan vesző, didergő lelkek, akik a vérségi kapcsolat bilincsében összeláncolva tépik, marcangolják egymást.
Hogy tudnak vágni azok a kötelékek! Milyen barázdákat vájnak a száj körül, milyen karikákat ütnek a szem alatt, hogy meggörnyesztik a hátat.