Ajándék Nőnapra ...

"Minden évben eljön ez a nap

Melyre a férfiak nagyon várnak

Hogy elmondhassák a nőknek

Mennyire szeretik  őket!"

A Nemzetközi Nőnap a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja, amelyet 1917 óta (Magyarországon 1948 óta) minden év március 8-án tartanak. A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon. A nőnap eredetileg a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív nap volt.

Csokonai Vitéz Mihály

költő

(Debrecen, 1773. november 17. – Debrecen, 1805. január 28.)

Csokonait a magyar irodalom egyik legjelentősebb költőjeként tartjuk számon. Tanárai a jövő tudósaként emlegették, „poeta doctusnak” és „poeta natusnak” is nevezték. A 18. és a 19. század fordulójának magyarországi viszonyai közepette lenyűgöző tájékozottsággal rendelkezett a kor gondolkozását, irodalmát, politikáját illetően egyaránt.

107 éve született Wass Albert ...

Gróf szentegyedi és cegei Wass Albert

(Válaszút, 1908. január 8. Astor, Florida, 1998. február 17.)

Erdélyi magyar író és költő.

Wass Albert a trianoni magyarság nagy nemzedékének nagy személyisége, nagy idők koronatanúja.

Családjáról, ifjúságáról. politikai és irodalmi nézeteiről a Wikipédiában olvasható részletes beszámoló (Wass Albert, Wikipédia).

Számára az irodalmi sikert az 1934-ben megjelent A farkasverem című regénye hozta meg, aminek köszönhetően Baumgarten-díjban részesült (ezt a díjat 1940-ben is megkapta) és több irodalmi társaság is tagjává fogadta.

Új év küszöbén... 

Kányádi Sándor: Ballag már 

    Ballag már az esztendő,
vissza-visszanézve,
nyomában az öccse jő,
vígan fütyörészve.

Beéri az öreget
s válláról a terhet
legényesen leveszi,
pedig még csak gyermek. 

Lépegetnek szótlanul
s mikor éjfél eljő,
férfiasan kezet fog
Múlttal a Jövendő.

     Nagy László: ADJON AZ ISTEN

Adjon az Isten
szerencsét,
szerelmet, forró
kemencét.

Téli hangulat...

 Őszi  hangulatban...

Csanádi Imre: Őszköszöntő

Szállj, szállj,
ökörnyál,-
jön az ősz,
megy a nyár.
Megy a nyár, a nevetős,
komolykodva jön az ősz,
csillámló derekkel,
sárga levelekkel,
szőlővel, mosolygóval,
fűre koccanó dióval

.

     Petőfi Sándor: Ősz elején

Üres már a fecskefészek
Itt az eszterhéj alatt,
Üres már a gólyafészek
Tetejében a kéménynek...

Versek Augusztus 20-ra...

Ady Endre: Ének aratás előtt

Hamu alatt parázsló harag,

Ökölbe szorult, rázó kezek,

Irgalmatlan, dühös kiáltás,

Közeleg az ünnepetek.

Aratásra készülő mezők,

Torkodon-akadt, gyűlölő szavak,

Kaszák, mik kiegyenesedtek,

Ünnep készül, piros, szabad.

Indul a vén, magyar tespedés,

Pattan a feszült, ostoba húr,

Nagy gőgök félve összebújnak

S a tisztes, nagy csönd meglapul.

Magyar ünnep lesz az aratás,

Aratni búzát, vért, fejet:

Nő a dühösök szent szektája,

Aratás lesz, ne féljetek.

Nyári versek képekkel...

Drégely László: Nyár

Süt a nap a rétre,

Házak tetejére,

Árnya sincs a fáknak,

Tűző napon állnak.

Kutak mélye száraz,

Fenekére láthatsz,

Marhacsorda bőgve

Fekszik ottan körbe.

Délibábos égen,

Megfordított réten,

Sehol sincs egy felhő,

Árnyat szövő kendő. 

    Móra Ferenc: Sétálni megy Panka...  

Sétálni megy Panka a búzamezőbe,

Pillangós papucsba, hófehér kötőbe.

163 éve, 1851. május 24-én, Erdődben született Bartók Lajos, költő. Humoros írásaira figyelt fel Jókai Mór, így került Az Üstökös című lap munkatársai közé. Több korabeli újságban is publikált, ellenzéki politikai szatíráiról lett ismert. Az 1870-es években kezdtek saját kötetei megjelenni (részben álnéven), Petőfi szellemében fogant népszerű hazafias versekkel. Egyes színműveit a Nemzeti Színház is bemutatta, a Petőfi Társaság alelnöke és a Nemzeti Színház drámabíráló bizottságának tagja lett, majd később drámájával Péczely-díjat is nyert.

József Attila születésnapjára...

(Budapest, Ferencváros,1905. április 11. –Balatonszárszó, 1937.    december 3.)

Huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, felnőttként szembesült a meg nem értéssel és öngyilkossága körül is találhatóak ellentmondások.

A Szegedi Tudományegyetemen tanárnak készült, de a Tiszta szívvel című verse miatt kirobbant jobboldali tiltakozások eredményeként Horger Antal professzor eltanácsolta a tanári pályától.

Fazekas Anna: Sándor, József, Benedek

Azt mondják a bölcs öregek:

Sándor, József és Benedek

zsákkal hoznak jó meleget.

Én meg tudom: ilyen zsákot

emberfia még nem látott.

Eme sosem látott zsákban

tavaszi langy napsugár van.

Ettől bomlik a rügyecske,

hazaindul gólya, fecske,

éled a rét, erdő, mező,

aranylik a déli verő.

Ámbár megeshetik néha:

nem ajándék, de csak tréfa,

mintha hozna meleget

Sándor, József, Benedek.

Nevük napján előfordul,

hogy a hó is megcsikordul

csizmás lábuk talpa alatt,

és az idő rideg marad.

Aranyosi Ervin: Hálás ébredés

Feljött a Nap, elmúlt az éjjel,
virágok nyílnak szerte széjjel,
amerre néz és lát szemem.

Arcomat fényben fürdetem meg,
hálás vagyok a végtelennek,
hogy élek én, hogy létezem.

Dobog a szívem, hajt a vágyam,
itt hagyom párnám, éji ágyam,
derűsen várom a napot.

Kitárom lelkem a világnak,
köszönök fűnek, s minden fának,
s mindennek, amit láthatok...
http://versek.aranyosiervin.com/allatok-termeszet/aranyosi-ervin-halas-ebredes

Tavaszi versek képekkel...

Berzsenyi Dániel: A tavasz

A tavasz rózsás kebelét kitárva,

Száll alá langyos levegőn mezőnkre.

Balzsamos fürtjén Zephyrek repesnek,

S illatot isznak.

Alkotó aethert lehel a világra,

Mellyre a zárt föld kipihenve ébred;

Számtalan létek lekötött csirák

S magvai kelnek.

Flóra zsengét nyújt mosolyogva néki.

Nyomdokin rózsák s violák fakadnak,

A vidám Tréfák, Örömek, Szerelmek

            Lejtnek  utána.

                Gondolatok  a  szerelemről...

"Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,

Elrévedezni némely szavadon,

mint alkonyég felhőjén, mely ragyog,

És rajta túl derengő csillagok.

Én nem tudom mi ez, de édes ez,

Egy pillantásod hogyha megkeres,

mint napsugár, ha villan a tetőn,

holott borongón már az este jön.

Én nem tudom mi ez, de érezem,

hogy megszépült megint az életem,

Szavaid selyme szíven simogat,

Mint márciusi szél a sírokat.

Nyár, virágok...

 "Ni, milyen szép  a margaréta!

mint egy apróka nap:

közepe sárga, 

szirmai vakító sugarak."

"Piros selyem, sapkát visel,

barátkozik mindenkivel.

Táncba megy a kósza széllel,

súg-búg sok-sok testvérével.

A pillangókat elaltatja,

mintha volna édesanyja.

Nézd csak, nézd csak

szelíd szemét, szinte, szinte repes feléd."  

"Sárga búza közül  

a kék virágszálak  

nyújtózva, kíváncsin

ki-kikandikálnak.

Itt a húsvét, eljött végre,

A szép lányok örömére.
Mert a lányok szép virágok,
Illatos víz illik rájok.
Kit húsvétkor nem locsolnak,
Hervadt virág lesz már holnap.
Ne fuss el hát, szép virágom,
Locsolásért csók jár, három!

Húsvét van, odakinn

Mosolyog az ég is,
Adjanak egy ezrest,
mosolygok majd én is!

Ebben a ház udvarában szép kis bimbó nő.

Nevelje majd szépre, jóra a jó Teremtő!
Vizet hoztam a tövére, szálljon áldás a fejére,
Istentől azt kérem,
piros tojás a bérem!

Dsida Jenő: Húsvéti ének az üres sziklasír mellett
(részlet)

Lábadozó régi hitben
egész nap csak ülök itten.
Lelkemet nagy, jó meleg
szent fuvallat lepte meg,
lent az odvas, szürke barlang
mélyén muzsikál a halk hang,
ahogy könnyem lecsepeg.

Az én Uram újra él most,
országútján mendegél most,
áprilisban fürdik és
aranyozza napsütés,
ahol lépked, jobbra-balra
ezer madár fakad dalra
s ring, hullámzik a vetés.

folytatás...