A gyümölcsöt nem akkor élvezheted, amikor még virága sincs. Nem akkor, amikor elülteted. Nem akkor, amikor még csak egy parányi mag. És lehet, hogy míg beérik, sokszor azt érzed, hogy hiábavaló. Hogy reménytelen. Hogy nem lesz belőle semmi. Hogy nem ad majd szép gyümölcsöt. De hidd el, nem hibavaló. Mert a sok fáradozás, munka, hit - és legfőképp a szeretet meghozza az igazi gyümölcsöt.

Csitáry-Hock Tamás

Élj úgy, hogy soha semmit ne kelljen majd megbánnod! Ha valami fontos neked, akkor vigyázz rá! Nem számít, mennyire nehéz vagy félelmetes, tovább kell próbálnod, akkor is, ha az életedet kell kockáztatnod érte. Védd meg őket két kezeddel, és soha se add fel!

agy Emőke

Életünk döntések sorozata, elkel a bölcsesség.
Csekély esély a véletlen szerencse, nem áll meg
ingatag alapon a biztos felépítmény.
Sokszor mondjuk, lehetetlen, várjuk, vajon jön-e cáfolat,
de biztosabb az önismeret-tükör és a tapasztalat.

Jó a bújócska a szavak mögött, de sokszor
csak hátráltat, cseppet sem segít, kikacag,
mint játékos manó, közben gúnyosan lelket betegít.
Ezért van, hogy
"nehéz megmondani, mi a lehetetlen,
hiszen a tegnap álma a ma reménye
és a holnap valósága".

Aranyosi Ervin

Ősz vére csorgott rá a fákra,
halódik már, bár nem halott.
Még mókus ugrál ágról-ágra,
s a harmat dérré megfagyott.

Tó tükre simul part ölébe,
s a fák - mint óvó, lágy kezek,
intenek búcsút - mert a télbe
a természet elérkezett!

Ráfagy az idő már a fákra,
széllel harcol a sok levél,
nem készülnek a túlvilágra,
lelkük zizeg, vaj` mit remél?

A szépségesbe belehalni,
látod, csak ily módon szabad.
Nyomot hagyni, és fennmaradni,
amíg az élet elszalad.

Könnycsepp

Ha szemedből egy könnycsepp arcodon végiggurul,

Szivemben hatalmasat robajlik, mikor lehull.

Sós íze hallgatag szádban szomorún szétterül,

Valaki lelkemben most szívszorítón hegedül.

Ha szemedből egy könnycsepp arcodon végiggurul,

Felhangzik egy fájdalmas dallam, a fényem kihuny.

Becsukott szemem mögött, a gondolataimban,

Könnycsepped némán dübörgő folyóvá duzzad.

Ha szemedből egy könnycsepp arcodon végiggurul,

Ha csillogó szemed szomorúan néz, s nem mozdul.

Harmati Gyöngyi

Meg van írva:
"Amit akartok azért, hogy az emberek tiveletek
cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal."
Ez az ARANYSZABÁLY!
Szeresd azt, ki gyakran ellenségesen viszonyul hozzád.
Bocsáss meg annak, ki folytonosan sérteget, bajt okoz neked.
Vigasztald, ki panaszkodik, s téged soha meg nem hallgat.
Mosolyogva köszönj előre annak is, ki levegőnek sem néz.
Segítsd hordozni mások terheit, mikor a magadé sem könnyebb.
Mert meg van írva:
Csak azt várd el másoktól, amit már te megtettél értük!

Reményik Sándor

Akarom
Akarom: fontos ne legyek magamnak.

A végtelen falban legyek egy tégla,
Lépcső, min felhalad valaki más,
Ekevas, mely mélyen a földbe ás,
Ám a kalász nem az ő érdeme.
Legyek a szél, mely hordja a magot,
De szirmát ki nem bontja a virágnak,
S az emberek, mikor a mezőn járnak,
A virágban hadd gyönyörködjenek.
Legyek a kendő, mely könnyet töröl,
Legyek a csend, mely mindíg enyhet ad.
A kéz legyek, mely váltig simogat,
Legyek, s ne tudjam soha, hogy vagyok

Látom, az utcán mindenki siet,
reggel az idővel harcot visel
úgy, mint a tavasz, jön-megy s jő a nyár,
ontja fényét az izzó napsugár.
Virág szirmain apró gyöngyszemek,
és hajlongnak a bóbitás füzek.
Eme közöny fájón szívemre ül,
ha a lelkembe szépség nem vegyül.

Fürtös orgonák úgy illatoznak,
s a pillangók benne megmártóznak.
Fűben a sok pipitér táncra kél,
lágyan simogatja a lenge szél.
Rigófütty lombos ágakon bolyong
smaragdlevél közt igazi porond.