Azt hiszed, hogy mindent tudsz,
s vélt tudásoddal uralkodsz?
Fejedben sok-sok kósza gondolat,
elveszted néha Te is a fonalat?

A tudás betölti múltad, jelened,
mégsem tudhatsz sosem eleget...
Elfelejtesz hinni, vágyni, remélni,
az élet örök-múló húrjain zenélni...

Tudsz, teszel, irányítasz, akarsz,
s észrevétlen mindent eltiporsz?
Ha elszámolsz holnap magaddal,
Veled, Neked azután mi marad majd?

Bánat, könny, üresség, szomorúság,
kínzó-gyötrő fájdalom, magányosság..

Álomból valóság

 

Hat éve voltam együtt a barátommal (fekete haja volt, ez később lesz érdekes). Már négy éve együtt is éltünk. Nem volt olyan rossz – de jó sem. Részemről több szakítós próbálkozás is történt, de egyik sem lett sikeres, valahogy mindig együtt maradtunk. Viszont semmiképp nem akartam sem házasságot, sem gyereket ebben a kapcsolatban.

2007 nyár elején, egy reggel megkérdezte tőlem, hogy ki az a Balázs. Nem igazán értettem, hosszas gondolkozás után sem jutott eszembe egyetlen Balázs nevű ismerős sem.

Fatimai jelenések: Ahol Szűz Mária megjelent három pásztorgyerek előtt
http://vinpet1942.blogspot.hu/2015/05/fatima-csodatevo-hely.html
Nézzünk meg egy videót Portugáliáról, melyben Fatima is szerepel.
https://www.youtube.com/watch?v=njzJt9o4Zvc

Otthon az, ahova hazatérsz. Ahol valaki vár este. Ahol ismered a fal kopásait, a szőnyeg foltjait, a bútorok apró nyikorgásait. Ahol úgy fekszel le az ágyba, hogy nem csak alszol, hanem pihensz. Nem csak pihensz, hanem kipihened magad. Kipihened az életet, az embereket, mindent. Ahol otthon vagy, az az otthon. Nem kell hozzá sok. Elég egy szoba. Ha tízen vagytok benne, az se baj. Ha mind a tízen egyek vagytok ebben, hogy haza tértek, amikor este hazatértek. Nem kell hozzá sok, csak egy szoba és egy érzés.

 

 

William Wordsworth:

A cica és a hulló levelek


Nézd a cicát, mily ügyes,
hulló levelekre les!
Holt levél - egy, kettő, hátom -
mely fent ült a bodzaágon,
s most a csendes, tiszta reggel
fagyos legén át sereggel
hull kerengve, oly puhán,
hogy azt gondolnád talán,
míg a röptük figyeled,
hogy egy-egy tündérgyerek
kapaszkodik mindegyikbe,
s világunkba így szökik le,
ejtőernyőn ingva lassan,
szótlanul és láthatatlan.

De a cica, nézd, lapul,
mancsot nyújt, s szökken vadul!

 

 

Kaffka Margit
FÉNYBEN

Tudom, hogy a tavasz nem tart örökké,
Hogy elmúlnak mind a derűs napok,
Hogy a dal, hogy a tavasz idehagynak,
És ősz fejemmel magam maradok.

 

 

Sokat hibáztam.. hiszen én is ember vagyok
Cserébe az Élettől.. hatalmas pofonokat kapok
Fejjel mentem a falnak, hiába mondták: ne tegyem
Nem értették.. hogy csak a szívem hangját követtem
Ugrottam... S mindig csak kerestem a nagy választ
Hogy mikor ad végre a boldogság, megnyugtató támaszt
Játszanom kell..? Nem állhatok örökké egy helyben..?
Még akkor sem.. ha valaki újabb sebet ejt a szívemen?
Igen.. Menni.. S reménykedve várni, hogy talán holnap
Mosollyal ébredhetek..

 

 

Légy olyan boldog, mint amilyen szép vagy,
legyen életedben száz millió szép nap.
Ne tudd meg soha mi az a bánat,
kerüljön el téged minden ami fájhat.
Kacagj, nevess csillogó szemekkel,
ezért imádkozunk összetett kezekkel.
Olyan szeretetre méltó szép, kedves, igazságos és szellemes vagy,
amilyen ember rajtad kívül nincs még egy!
Névnapod alkalmából fogadd szívből jövő jó kívánságaimat
és ezeket a kegyes hazugságaimat!

 

Miért ne kezdhetnéd elölről az egészet?
Miért ne vághatnál bele újra? Miért ne csinálhatnád máshogy? Miért ne próbálhatnád meg másként, máshol vagy épp mással? Miért ne tehetnéd meg?!
Ne engedd, hogy bárki is azt mondja: ne tedd!
Mindig úgy cselekedj, ahogy jónak véled, és ahogy érzed, mert a te életedet csak te éled.
Ne vesztegess el egyetlen percet sem az életedből, s ha kell, bátran kezdj el mindent elölről.
Túl rövid az élet ahhoz, hogy csak úgy beleragadjunk a rosszba.